Az új évezredben kiemelt kutatási témává vált a háztartások életének egyre erősebb kapcsolódása a pénzügyi szektorhoz. Egyre több pénzügyi eszközt használnak az átlagemberek is, sőt, sok esetben olyan eszközöket is, amelyekről nem is gondolkodnak pénzügyi eszközként (pl. Lehtonen 2017-es tanulmánya ezt a kérdést vizsgálta az egészségbiztosítások kapcsán). A pénzügyi eszközök esetében ráadásul a termékválasztás nagyon hasonlóan történik, mint bármely más termék esetében. Vagyis a végső döntést hasonló eladói stratégiák, eszközök „támogatják”, mint egyéb vásárlói döntések esetében, így esetleges, hogy a végső választás az ügyfél igényeinek megfelel-e vagy sem (Cochoy és szerzőtársai, 2017). Pedig a pénzügyi termékek esetén fokozottan veszélyesek lehetnek ezek a döntések. Akár néhány évtizedre is meghatározhatja egy ügyfél anyagi helyzetét egy-egy választás.
A devizahitelezés szemléletesen példázza, hogy a keresletet hazánkban sem mindig megfelelő termékekkel elégíti ki a pénzügyi közvetítő rendszer (Bethlendi, 2015). Ebben az esetben ugyanis egy olyan összetett terméket kaptak a háztartások, ahol a konstrukcióból adódóan a kamatkockázat hatása csak negatív lehetett, és olyan devizával szembeni árfolyamkockázatot futottak az adósok, amelyre nem volt hatással a magyar gazdaságpolitika. Ezeket erősítette, hogy: 1) a banki gyakorlat egyre lazábbá vált, vagyis egyre inkább lehetővé tette a túlzott eladósodást, az alacsonyabb kezdeti törlesztőrészlet miatt olyan hiteleket vettek fel az ügyfelek, amiket forintban nem tudtak volna megtenni; 2) a hazai háztartások pénzügyi ismereteik alapján nem tartoznak az európai élvonalba, így a vállalt kockázattal sok esetben nem voltak tisztában (ezt az aspektust a tanulmány későbbi részében bővebben is kifejtjük); 3) a hazai szabályozók, szemben például a lengyel, vagy a román hatóságokkal, nem léptek fel a devizahitelezés visszaszorítása érdekében (Bethlendi, 2011), azaz szabad teret adtak a bankoknak ezen az információs aszimmetriával erősen terhelt piacon. Kijelenthető, hogy a devizahitelezés tekintetében a magyarországi intézményi adottságok nem feleltek meg a magas színvonalú intézményi környezet jellemzőinek, ami így szinte logikusan vezetett a bankok aktív szerepvállalásával egy nagy társadalmi kockázatot jelentő hitelforma elterjedéséhez.
A lakossági devizahitelezés ugyanakkor nem csak arra ad példát, hogy egyes esetekben a bankok nem a megfelelő termékkel állnak az ügyfeleik rendelkezésére, hanem arra is, hogy a keresleti oldal is „elszakadhat a realitásoktól”. Ez azért kiemelten fontos szempont, mert a nem optimális pénzügyi termékek kínálatából akkor lesz csak valós nemzetgazdasági és társadalmi probléma, ha „fogékony” kereslettel találkozik.
A hitelkeresleti oldal nem fenntartható és fundamentálisan nem alátámasztott pénzügyi döntéseinek egyik kiváltó oka a pénzügyi kultúra hiánya vagy alacsony foka, illetve ennek részeként kiemelten a pénzügyi tudás és a döntések közötti diszharmónia. Széles körben elfogadott, hogy egy adott közösség pénzügyi kultúrájának szintje meghatározó jelentőségű a pénzügyi jóllét tekinteté-ben, hiszen ez teszi lehetővé „a pénzügyi források hatékony gyarapítását, nyomon követését és felhasználását oly módon, hogy az hozzájáruljon mind az egyén, mind a családja, mind vállalkozása jólétének és gazdasági biztonságának megerősítéséhez” (Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája 2017). A háztartások pénzügyi ismereteinek szintje világszerte elmarad a kívánatostól. A magyar lakosság pénzügyi tudása bár régiós szinten a jobbak közé tartozik, így is némiképp elmarad az európai átlagtól. Ennek javítása kiemelten fontos a bankrendszeri és a reálgazdasági versenyképesség szempontjából is.
1. ábra: Pénzügyi tudás alapján képzett európai rangsor
Érdemi előrelépésnek tekinthető ezért, hogy 2017 végén megszületett Magyarországon a „Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája”. A stratégia alapvetése szerint a pénzügyi intézményrendszer stabil, egészséges működéséhez és Magyarország versenyképességének növeléséhez pénzügyileg tudatos és magabiztos lakosság szükséges, ezért „a pénzügyi tudatosság fejlesztésében előrelépésre van szükség”, különös tekintettel a pénzügyekhez való hozzáállás, szemlélet és tényleges magatartás (pénzügyi döntések) szempontjából. A pénzügyi digitalizáció pedig sürgetővé teszi a tudatosság javítását. A 30 alatt korosztály fele már egyértelműen az online ügyintézést preferálja, ami bár jelentősen növeli a pénzügyi közvetítők hatékonyságát, ügyfél oldalról még nagyobb tudatosságot igényel. Versenyképességi szempontból így a pénzügyi tudatosság fejlesztése kulcskérdés.
2. ábra: Fogyasztói nyitottság az e-bankolás irányába
Ha minden banki szolgáltatás elérhető lenne okostelefonon…
Banai Ádám
A bejegyzés Banai Ádám és Kolozsi Pál Péter “Fenntartható hitelpiac, fenntartható fejlődés” című, a Köz-gazdaság folyóiratban megjelent tanulmánya alapján készült.
Banai Ádám és Kolozsi Pál Péter (2018): Fenntartható hitelpiac, fenntartható fejlődés, Köz-gazdaság
Bethlendi András (2011): Policy Measures and Failures on Foreign Currency Household Lending in Central and Eastern Europe. Acta Oeconomica, 61(2), pp. 193–223.
Bethlendi András (2015): Egy rossz termékfejlesztésből rendszerszintű piaci kudarc – a hazai lakossági devizajelzáloghitelezés. Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 1. szám, 2015. március, 5–29. o.
Cochoy, Franck, Joe Deville, és Liz McFall (2017):”Markets and the Arts of Attachment.” London: Routledge.
Kolozsi Pál Péter – Banai Ádám – Vonnák Balázs (2015): A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetése: időzítés és keret-rendszer Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 60–87. o.
Lehtonen, Turo-Kimmo (2017):”Domesticating Insurance, Financializing Family Lives: The Case of Private Health Insurance for Children in Finland.” Cultural studies preprint:1-27.
Mulcahy, Niamh (2017): “Entrepreneurial Subjectivity and the Political Economy of Daily Life in the Time of Finance.” European Journal of Social Theory 20:216-235.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
“Pénzügyi tudatosság – kulcs a XXI. századhoz” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások letiltva.