2009 májusában az MSCI indexszolgáltató bejelentette, hogy Izraelt fejlődő piac helyett immár fejlett piacként tartja számon, és ennek megfelelően átsorolja az MSCI Emerging Markets indexből (MSCI EM) az MSCI World indexbe. Talán kevesen számítottak rá, hogy a jó hír az átminősítés effektív dátuma – 2010 májusa – körül jelentős (2 milliárd amerikai dollár) pénzkiáramlással fog párosulni. Az ok az indexált befektetések, a pénzügyi világ kiskacsái körül keresendő: a befektetői pénzek egy része szorosan követi az indexeket. Az MSCI EM indexet követő részvénybefektetési alapok tehát megszabadultak izraeli részvényeiktől, míg az MSCI World indexet követő alapok izraeli részvényvásárlásba fogtak. Az MSCI World index egy tágabb index, mint az MSCI EM index, vagyis az izraeli részvények az újnak kisebb részét tették ki. Részint ennek is tudható be, hogy összességében kevesebb index-követő (külföldi) pénz áramlott az izraeli részvényekbe, mint amennyi onnan kiáramlott. Természetesen egy átsorolásnak nem szükségszerű velejárója a pénzkiáramlás.
Elkeserítve a Tisztelt Olvasót, aki eljutott már a napi Brexit-hír telítettségi pontjáig, érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése az ország EU-s indexekből történő kivételével jár. Vagyis az ilyen indexeket követő befektetési alapoknak el kellene adniuk az angol pénzügyi eszközeiket a Brexit következtében.
De mik is ezek az indexek és kik is azok az index-követők?
Az indexek piaci trendeket hivatottak mutatni. Számításuk részeként valamilyen szabály alapján időszakos rendszerességgel meghatározzák az indexkosár összetevőit, illetve azok súlyát. Például az S&P500-at a nagy amerikai részvények indikátoraként használják, és értékét ennek megfelelően 500 olyan részvény alapján számítják, mint a Microsoft, Amazon vagy a Johnson&Johnson.
Aktívan menedzselt alapok kezelői használhatnak egy indexet referenciaként (benchmarkként), vagyis teljesítményüket ahhoz viszonyítják, és kitettségüknél is cél, hogy hasonló legyen, de nem kell szigorú értelemben, szolgai módon követniük az index minden változását. Ezzel szemben a passzív alapok index-követő befektetési stratégiái mechanikus szabályokon alapulnak A kettő – aktív, passzív – ötvözetére is van példa, illetve két aktívan menedzselt alap is eltérhet abban, hogy mennyire követnek egy indexet, akárcsak egy kacsamama szófogadóbb és merészebb kiskacsái
Az S&P500 indexszolgáltatója 9,9 trillió amerikai dollárra teszi azt a pénzmennyiséget, amely ezt az indexet követi. Ebből pedig becslésük szerint 3,4 trillió dollár van az S&P 500-hoz indexálva (vagyis azt szorosan követi).
Passzív befektetések térnyerése
Az utóbbi évtizedekben a passzív befektetések térnyerése szembetűnő, jelentős, töretlen és nem korlátozódik egy-két országra. Az USA-ban például 1995-ben a passzív alapok csupán 3 százalékát tették ki az aktív és passzív befektetési alapok[1] eszközeinek, és ez 2017 végére 37 százalékra nőtt (1. ábra).
Ennek megfelelően ezek az alapok a pénzügyi eszközök egyre nagyobb hányadát is birtokolják: a Fed közgazdászai 14 százalékra becslik azt a hányadot, amelyet az USA részvényeiből tartanak – 2005-ben ez alig érte el a 4 százalékot.
A befektetők körében növekvő népszerűségüket alacsonyabb költségeikkel és az aktív alapok sokszor elvárt alatti teljesítményével szokták magyarázni. A hatékony piacok elmélete[2] – amely szerint az egyes eszközárakban már tükröződik a releváns információ – is kérdéseket vet fel az aktív alapok elemzéseinek hozzáadott értékével kapcsolatban.
Aktív és passzív befektetési alapok és ETF-ek eszközállománya
Miért érdekelnek minket?
A passzív befektetések térnyerésének következményei számosak lehetnek; vizsgálták már például a piaci volatilitásra vagy a vagyonkezelői szektor koncentráltságára gyakorolt hatásukat. Mi a továbbiakban egy – tágabb – kérdésre összpontosítunk: az indexkosárba való bekerülés hatásaira, támaszkodva a Fed közgazdászainak irodalom összefoglalójára.
Rövid távon az indexbe való bekerülés tipikusan az instrumentum felértékelődésével párosul: egy korai kutatás például 3-4 százalékra tette az S&P500-ba bekerülő részvények árainak megugrását. Ez főleg az indexen belüli, illetve a kívülmaradt részvények relatív áraival és a hatékony tőkeallokációval kapcsolatban vet fel kérdéseket. Ezzel szemben az indexbe kerülés hosszú távú árnövelő hatásai kevésbé egyértelműek.
Az indexek súlyozásához gyakran használják az egyes cégek instrumentumainak összmennyiségét: piaci kapitalizációt részvényindexnél vagy kötvényindex esetében az adott cég által kibocsátott kötvények piaci értékét. Ez utóbbinál minél nagyobb az adóssága egy cégnek, annál nagyobb része az indexnek – vagyis az indexet követő alapok két indexben szereplő cég kötvényei közül a magasabb adóssággal rendelkező cég kötvényeibe fektetnek be többet, és ilyenformán a növekvő eladósodottság irányába ösztönözhetnek.
Pénzügyi stabilitás szempontjából további kérdés, hogy az indexbe kerülés milyen hatással van a piaci volatilitásra, illetve felerősíti-e a különféle eszközök hozamainak vagy likviditásának együttmozgását – ez utóbbi az esetleges sokkok szétterjedésének a mértéke és sebessége miatt fontosak.
Mind az adott részvény volatilitása, mind a hozamának a piac egészével való együttmozgása (vagyis a bétája) megnövekszik a kutatások szerint az indexbe kerüléssel párhuzamosan. Ezt intuitíve az indexkövetők az indexösszetevők egészére, vagy széles körére kiterjedő részvényvásárlásaival és eladásaival is magyarázhatjuk. Ugyanakkor összpiaci szinten kevésbé világos, hogy a passzív befektetések nagyobb volatilitást vagy a részvényárak nagyobb együttmozgását eredményezték volna. Ezzel szemben az amerikai részvények likviditásának együttmozgását már hozták összefüggésbe az indexált befektetések bővülésével.
Mit lehet mindebből leszűrni?
A passzív befektetések növekedésével egyidejűleg egyre kevésbé szabad elfelejteni, hogy az indexkosarak változásai – egyéb, az adott céggel kapcsolatos fundamentális változások hiányában is – akár jelentős pénzmozgásokkal is járhatnak.
Az indexbe való kerülés szélesebb pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatása sok szempontból még nem egyértelmű; a különféle tanulmányok, kutatások előtt még rengeteg a felfedezetlen terület. Nem utolsósorban a jelenlegi kutatások oroszlánrésze csak amerikai eszközökkel, azokon belül is csak részvényekkel foglalkozott. Feltehetően a passzív befektetések térnyerésével párhuzamosan nem csak a kutatók, elemzők téma iránti érdeklődése növekszik, hanem egyre könnyebb lesz kibogozni, hogy mi is az összpiaci hatása a sok-sok kiskacsának.
Baranyai Eszter
[1] Amerikai mutual fundokat és ETF-eket vizsgálva. ETF (Exchange traded fund) magyarul tőzsdén kereskedett befektetési alap.
[2] Három szintje van az elméletnek. Eltekintünk ezek részletes ismertetésétől.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
