Amerika választ(ott). Hogy kit, azt még nem lehet tudni. Addig is nézzük meg, mi várhat ránk ezután!
Mik a keretek?
November 3-án került sor az 59. amerikai elnökválasztásra, mely során az USA 46. elnökét és 49. alelnökét választották meg a tengerentúlon. A voksolás menetét alaposan felkavarta a pandémia és annak következményei (elmaradt kampányesemény, levélszavazás stb.), de ez így is a 2020-as rendkívüli esztendő egyik kulcseseménye. Az amerikai szavazás indirekt módon történik, vagyis a választók az elektori kollégium leendő 538 tagjára voksolnak (melyből 270-et kell szerezni a győzelemhez).
A végeredményt követően az elektorok 2020. december 14-én formálisan megválasztják az elnököt és alelnököt. Az új elnök beiktatására pedig csak 2021. január 20-án Donald Trump jelenlegi mandátumának lejártakor kerül sor. Ez a várt menetrend, de mire is számíthatunk?
Esélylatolgatás
A felmérések stabil Biden előnyt mutattak, és az úgynevezett billegő államok egy részében 4-8 százalékponttal vezetett október 30-án a demokrata jelölt (Pennsylvania, Wisconsin, Michigan, Arizona), valamint vezette a Trump újraválasztásához kritikus Florida és Észak Karolina államokat is, igaz, csak mintegy 2 százalékponttal. Tehát itt a győzelem inkább a pénzfeldobás eredményének esetlegességével volt egyenértékű. A különböző felméréseket, előrejelzéseket adó oldalak (Economist, FiveThirtyEight, RealClearPolitics) mind Biden győzelmét jósolták valószínűbbnek, igaz, az eredmények jelentősen szórtak (Economist 95%, FiveThirtyEight 89%, RealClearPolitics 66%). A RealClearPolitics adatai azt mutatták, hogy a legutóbbi 10 felmérés átlaga alapján Biden a voksok 51,2, míg Trump 43,6 százalékát szerezné meg. A pollok két jelölt közötti különbsége viszonylag széles tartományban (1-12 százalékpont) szóródott, de alapvetően mindegyik Bident hozta ki győztesként. Bármi is lesz a hivatalos végeredmény, érdemes végigvenni, hogy a gazdaság különböző területein mit hozhat egyik vagy másik jelölt győzelme.
Hatások akkor…
Az elemzők a 2016-os amerikai elnökválasztás során Donald Trump győzelme esetén jelentős globális kockázati sokkot prognosztizáltak. A választást követő napon jelentős piaci reakció csak egy országban, Mexikóban volt (ami túl nagy kampánytéma volt ahhoz, hogy megússza), vagyis a heves reakció aznap elmaradt. A következő hetekben és hónapokban azonban már egy-egy részpiacon nagyobb piaci hatást lehetett megfigyelni. Összességében a 2016-os amerikai elnökválasztást követően az elnök hivatalba lépéséig a dollár erősödött, a tőzsdeindexek többségében emelkedtek, a fejlett és feltörekvő piaci hosszú hozamok megugrottak, a fejlett piaci kockázatokat mérő index csökkent, míg a feltörekvő piaci kockázati indikátor lényegében nem változott, az olajárak emelkedtek.
… és most
Ha Trump veszít, akkor a Fehér Házat az S&P 500 index mintegy 53 százalékos emelkedését követően hagyja ott (4 év alatt). Ezt a listát Barack Obama vezeti 71 százalékkal, ugyanakkor ezt nemcsak a fiskális politika alakítja – a Fed legalább akkora szerepet játszik benne, és a bázis sem lényegtelen (Obama a válság mélyén került hivatalába).
Forrás: Financial Times
Nagy általánosságban azt mondják a befektetési szakemberek, hogy a rövidtávú volatilitást és zajt hagyd figyelmen kívül ilyen helyzetekben, és koncentrálj azon ágazatokra, amelyek a következő elnöki ciklusból profitálhatnak. A két jelölt programját leegyszerűsítetten összehasonlítva elmondható, hogy Biden magasabb adószinttel, több szabályozással (energia, pénzügyi szektor és egészségügy) operáló, zöld energiát, a big tech cégek szabályozását előtérbe helyező politikát folytatna óriási fiskális stimulus mellett. Trump szintén nagy, de Biden-nél kisebb stimulussal, alacsonyabb adószinttel és szabályozással kormányozna preferálva a hagyományos energiahordozókat.
2020-ban a piaci folyamatok tekintetében az elemzők Joe Biden győzelme esetén gyorsabb gazdasági fellendüléssel, magasabb kormányzati kiadásokkal és a hosszú hozamok emelkedésével számolnak, a részvénypiac vegyesen reagálhat szektoroktól függően. Ezek főként a magasabb fiskális stimulus, emelkedő adók és erősebb szabályok következményei.
A Moody’s szeptemberi elemzése szerint Biden győzelme esetén a 2020-2024 közötti időszak átlagos növekedése 2,6 százalék lehet, 2021-ben pedig 3,5 százalékkal nőhet a GDP. Trump újraválasztása során a 4 év átlagában 2,3 százalékos növekedéssel számolnak, és a 2021-es növekedés 3,2 százalék lehet. Több befektetési bank kiemeli, hogy Biden programjának akár szűkített verziós megvalósítása esetén is előbb visszatérhet a gazdaság a COVID válság előtti állapotához.
Kulcsterületek
Elemzőházak szerint négy olyan kulcsterület van, ami érdemben befolyásolhatja a részvénypiacokat a választásokat követően, ezek kezelése kulcsfontosságú lehet.
- Adópolitika
Joe Biden társasági adóemelési tervei egyértelműen negatív hatással lehetnek a részvényárfolyamokra. Trump korábbi társasági adócsökkentése (35 százalékról 21 százalékra) adott egy nagy lökést a vállalati profitoknak, és felpörgette a sajátrészvény-visszavásárlásokat, emelve ezzel a tőzsdeindexeket. Biden adóemelése alapvetően negatív hatással lenne, még akkor is, ha az emelés 7 százalékpontos lenne (Trump éra előtti szint alatt maradna az adókulcs).
- Szabályozás
A jelenleg magas piacbefolyásolási potenciállal rendelkező Bigtech papírok árfolyama esne Biden győzelme esetén, mert ő szeretne erősebb kontrollt ezen cégek felett. Ugyanez a helyzet az olajszektor és a pénzügyi szektor cégeivel.
- Energiapolitika
Biden győzelme esetén zöld irányba mozdulna, kijelentése szerint mintegy 2000 milliárd dollárt költene a 4 év folyamán a közlekedés elektromossá tétele érdekében. Az olajárakra Biden győzelme emelőleg hathat, mivel 2035-re szén-dioxid-mentes energiaágazatot kíván elérni és ennek érdekében olyan szabályozásokat vezethet be, amelyek növelik a palaolaj kitermelési költségeit, ami átgyűrűzhet az olaj piaci árába.
- Fiskális politika
Joe Biden terveinek megvalósítása érdekében nagymértékben növelné a kormányzati kiadásokat, ami magasabb költségvetési hiányt és államadósságot jelenthet. Jelentős infrastrukturális beruházásokat javasol, az oktatási beruházások is nagy lendületet kapnának, illetve a szociális védőháló is erősödne elképzelései alapján. Biden mintegy 4100 milliárd dollárral növelné az adóbevételeket és 7300 milliárddal a kormányzati (főként infrastrukturális) kiadásokat a következő évtizedben. Trump a jelenlegihez képest mintegy 2000 milliárdos adókönnyítést és 700 milliárd dolláros kiadáscsökkentést tervez a következő évtizedre. Biden győzelme esetén előfordulhat, hogy a szenátus is eltolódik a demokrata irányba („blue wave”), és ez nagyban erősítheti a széleskörű fiskális stimulus véghezvitelét. Ebben az esetben a korábbi adóemelések okozta részvényindex-csökkentő hatásokat kiegyensúlyozhatják a fiskális élénkítésből származó előnyök, de ez a különböző szektorokra máshogyan hatna.
Összefoglalva, ha Trump nyer, alacsonyabb lehet a költekezés és az adóteher, lassabb a kilábalás, kevésbé szabályozottak a szektorok és „barnább” az energiaszektor. Biden győzelme esetén magasabb lehet a hiány, gyorsabb a kilábalás, magasabb az adó- és szabályozói terhelés, zöldebb a gazdaság. Trump győzelme esetén a hozamok alacsonyabbak lehetnek, a részvénypiac emelkedne, míg Biden esetében ez fordítva alakulna.
Kíváncsian várjuk…
Banai Ádám
A bejegyzés nem jöhetett volna létre Kálmán Péter segítsége nélkül. Köszönöm neki!
Főoldali kép forrása: pixabay.com
