A kriptopiac harmadik legnagyobb piaci kapitalizációjú (24,2 milliárd USD) szereplője egy első látásra unalmasnak tűnő ún. stablecoin, a Tether (USDT). Ahogy a neve is sugallja, az árfolyama a dollárral szemben stabil, a Tether kibocsátóinak ígérete szerint az 1-es szinten fixált. Azaz aki Tether coint vásárol, nem fut az ígéretek szerint árfolyamkockázatot, ugyanakkor élvezheti a kriptodevizák nyújtotta rugalmasságot.
Ami miatt rendkívüli fontosságú lehet a Tether, hogy egyes kutatások szerint[1] a bitcoinban (BTC) zajló kereskedés akár 60-80 százaléka is ebben a coinban zajlik. Azaz bizonyos tekintetben a kriptopiac alapzatáról beszélünk, ezért közel sem mindegy, hogy mennyire stabil is ennek a stablecoinnak az árfolyama.
Hogyan kellene működnie egy stablecoinnak a teljes biztonság érdekében?
A kérdésre egyszerű a válasz: közel 100 százalékos tartalékolású rendszerben. Azaz minden egyes stablecoin mögött ugyanannyi dollárnak (vagy likvid dolláreszköznek, végső esetben azonnal lehívható globálisan is jelentős nagybanki hitelkereteknek és garanciáknak) kellene rendelkezésre állnia. Így amikor stablecoint keletkeztet a kibocsátója, a beérkező dollárt a kibocsátó cég fedezeti számláin lenne szükséges elhelyezni. A működése nagyjából megegyezne egy ETF (Exchange Trader Fund) működésével, azaz ha 1-től távolodni kezdene az árfolyam, beindulna az arbitrázs folyamat: ha 1 alatt van az árfolyam, a coin kibocsátója dollárból coint vásárolna (dollárt adna el), és ezzel menedzselné 1 közelébe az árat; ha 1 felett van az árfolyam, akkor pedig coint bocsát ki (dollárt vesz). Természetesen a piaci mozgások, vagyis az 1-es árfolyam körüli ingadozás mértéke valamelyest eltéríthetné a 100 százalékos tartalékolási szintet, de várhatóan nem szignifikánsan.
A fentiekből következik, hogy esetünkben a Tether piaci kapitalizációja más kriptoeszközökkel szemben valóban irányadó. Hiszen a létrehozott Tether számával közel egyező, majd 24 milliárdnyi dolláreszköznek lenne szükséges valamilyen számlán, likvid eszközben „hevernie” tartalékként. Érdemes hangsúlyozni, hogy a piaci kapitalizációt mint mutatót más eszközök (például a Bitcoin) esetében érdemes némi távolságtartással kezelni: az utolsó adott egységre vonatkozó piaci kötés ára ugyanis az egész piaci kintlevő állományt átértékeli. Szélsőséges helyzetben, egy rettenetesen illikvid piacon akár egy mikrókötés is milliárdos piaci kapitalizáció növekedést eredményezhet. Azaz e mutató implicit módon a korlátlan likviditás premisszájára épül, ez pedig a volatilis árfolyamú eszközök esetében a valóságban korántsem áll fenn.
Hogy működik a Tether, mennyi a fedezet?
A válasz már-már komikus, tekintve, hogy 24 milliárdnyi TÉNYLEGES vagyonról beszélnénk: külsőleg, időről időre auditált információ nem áll rendelkezésre, azaz tulajdonképpen nem tudjuk. Az elmúlt években számos vizsgálat indult ebben a vonatkozásban, egyszer egy bahamai bank számlakivonata került elő „bizonyítékként”, egyszer a Tethert kibocsátó cég képviselője számolt be 74 százalékos fedezettségről, aztán egy megbízott ügyvédi iroda még 2018-ban, hogy megint 100 százalék a fedezettség,… de összességében a részletek nem ismertek. A Tether honlapján természetesen megnyugtató számok szerepelnek, de nincs auditált, pénzügyi adatokkal alátámasztott jelentés, amely mondjuk ismert nagybankok által kiadott hiteles információkra épülne a tartalékok szintjéről.
Mindenesetre a cég védekezése szerint nincs is szükség 100 százalékos fedezettségre, hiszen a Tetherbe vetett bizalom megakadályozza a runt, azaz, hogy minden egyes Tether-birtokos egyszerre akarja dollárra váltani a Tetherjét. Különösképpen, jegyezhetnénk meg, mert erre nem is nyílna mód.
Szerep a Bitcoin árfolyamának manipulációjában?
Mint fentebb írtuk, a BTC forgalmának egyes kutatások szerint jelentős hányada Tetherben zajlik. Ez természetesen önmagában még nem jelentene problémát egy transzparensen működő struktúra mellett. Azonban – mint arra egyes szakértők rámutattak, például a Texasi Egyetem professzora – erős korreláció látszik kibontakozni a Tether keletkezési üteme és a BTC ármozgása közt, ami felveti a lehetőségét annak, hogy fedezetlenül teremtett Tether segítségével menedzselik a BTC árát. A feltételezések szerint ennek keretében újonnan kibocsátott Tether felhasználásával BTC-t vásárolnak, majd a vásárolt BTC-nek csak egy részét adják el dollárét – ennek ára a folyamatosan csökkenő dollárfedezettség, míg a BTC ára emelkedni tud. Így a Tether mögötti fedezet eszerint a gondolkodás szerint végül nem más, mint a BTC (és a BTC dollár ára), azaz tulajdonképpen egy önmaga farkába harapó kígyóval, látszólag végtelen ciklussal állhatunk szemben. Míg a BTC ára emelkedik és a Tether-t mindenki elfogadja, töretlen a bizalom. Sajnos azonban ahogy például a hasonló narratívában működő amerikai lakáspiacon a 2000-es években megtapasztalhattuk, nem mindig felfelé mennek az árak.
A részrehajlást elkerülendő fontos hangsúlyozni, hogy az ok és az okozat elkülönítése tisztán a korreláció vizsgálatával akár félre is viheti az konklúziót, hiszen akár a BTC árának a növekedése is teremthet nagyobb keresletet a Tether-re. Annyi azonban bizonyos, hogy a Tethert körbelengő nagy kérdőjelek már önmagukban is az óvatos hozzáállás irányába kellene, hogy billentsék a piaci szereplőket. Ennek azonban jelenleg jele sincs: az elmúlt 6 hónapban a piaci kapitalizáció (ismételten hangsúlyozva, hogy a Tether mint stablecoin esetében ez valóban fontos mutató) a 2020-as év eleji 4 milliárd dolláros szintről több mint 24 milliárdra nőtt 2021 elejére.
Egyéb ügyek
A Tethert kibocsátó cég és az egyik legrégebbi kriptotőzsde (Bitfinex) tulajdonosa egy és ugyanaz: az iFinex Inc. 2019-ben vizsgálat indult a cégcsoport ellen amiatt, hogy bizonyos egyéb tevékenységből származó veszteségeket – eufemisztikusan megfogalmazva – a Tether mögött álló fedezet segítségével „menedzselt” (850 millió dolláros összegről van szó a vádak szerint). A Bitfinex működését további ügyek (hackek, eltűnt források stb.) árnyékolják be, a Tether népszerűsége azonban töretlennek látszik.
Lényeges, hogy jelenleg számos intézmény (például a New York-i államügyészség) vizsgálja a Tether működését, de a vizsgálatok lezárása és az esetleges intézkedések még váratnak magukra.
Összefoglalás és javaslat
A Bitcoin vagy az Ethereum árfolyammozgásának tekintetében nem bocsátkoznék jóslatokba, azonban a Tetherre és a vele kapcsolatos vizsgálatokra mindenképp érdemes lesz figyelni. Ha ugyanis akár csak a fele igaz annak, amit a Tether elszánt kritikusai állítanak, úgy az egyébként akár megfelelően működő más kriptodevizákba vetett bizalom is megrendülhet. Azaz ha valaki jelentős pénzt keresett az utóbbi időben, azt – biztos, ami biztos – inkább ne Tetherben tartsa[2].
Tapaszti Attila
[1] Fontos megjegyezni, hogy a kriptopiacok nem túl transzparensek, ezért az adatokat is némi óvatossággal kell kezelnünk.
[2] Legalább a hiteles információkra épülő tartalékjelentésig, ha ezek megérkeznek egyáltalán a jövőben.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
