Mit tanulhat a pénzügyi szektor a közösségi médiától?
Amikor Evan, a fiatal amerikai dizájnt tanult az Otis College of Art and Design-ban és az Art Center College of Design-ban, még nem sejtette, hogy emberek százmillióinak életére lesz hatással. Amikor ingyenes munkát végezve gyakornokoskodott a Red Bull-nál, meg sem fordult a fejében, hogy nettó vagyonát pár év múlva csak egy tizenegy jegyű számmal lehet leírni. Amikor a Stanford egyetem Kappa Sigma testvériségének tagjaként csoporttársai kinevették Picaboo néven futó üzleti projektötletét, senki nem gondolta, hogy az ötletén viccelődők nemsokára sajnálni fogják, hogy nem szálltak be akkor Evan csapatába.
2012-ben Evan Spiegel alkalmazása már napi egymillió aktív ügyféllel rendelkezett. Az ekkor már Snapchat néven ismert appra francia diákjaim hívták fel a figyelmemet 2014 környékén. Lelkesen mesélték, hogy minden ismerősük ezt használja, a Facebook napjai pedig meg vannak számlálva.
Az új üstökös szárnyalásához természetesen Mark Zuckerbergnek is volt néhány szava. 2013-ban 3 milliárd dollárt kínált a feltörekvő versenytársért. Amikor Spiegel ezt elutasította, Zuckerberg elővette a saját maga által írt vörös könyvet, melyet a 2012-es tőzsdei kibocsátás előtt minden alkalmazottjának letett az asztalára. A “Facebook Was Not Originally Created to Be a Company” című műben az alapító úgy fogalmaz, hogy amennyiben nem ők lesznek azok, akik megalkotják azt a dolgot, ami kinyírja a Facebook-ot, akkor ezt valaki más fogja megtenni.
Ez a gondolat egy gyakorlati alkalmazása Clayton Christensen-nek, a Harvard professzorának 1997-es, “The Innovator’s Dilemma” című kötetében leírtaknak. Ebben a műben Christensen azt a helyzetet elemzi, amikor az innovátor egy szűk részpiacon működő apró versenytárssal szembesül. Elsőre úgy tűnhet, hogy nem érdemes minden ilyen kezdeményezésre reagálnia a piacvezetőnek. Egy gyorsan fejlődő iparágban azonban bármilyen kis szereplő képes az exponenciális növekedésre a nagyok által nyújtott szolgáltatások egyre teljesebb körű átvételével. Egy idő után így a jelentéktelen szereplő komoly versenytárssá válhat. Ezért megéri még az elején lépni, és megvenni minden dinamikusan induló új vállalatot. Ha pedig nem eladó, jöhet a másik megoldás.
A recept egyszerű, ha egy potenciális versenytársat nem tudunk megvenni, akkor adaptáljuk a megoldásukat a sajátunkba. A Facebook versenytársak tucatjaival játszotta el ezt. Így született meg a Twitch okán a Facebook Gaming, a Slack kivédésére a Workplace, a Tinder-re való reakcióként a Facebook Dating, a Foursquare mintájára a Facebook Places, a Reddit semlegesítésére a Facebook Groups, a Fortnite kapcsán a Facebook Horizon, az eBay megfelelőjeként a Marketplace. De mind közül talán a legsikeresebb klón a Snapchat ellentételezésére elindított Instagram és WhatsApp Stories. Bár a Facebook lépései nem tudták kihúzni a talajt Evan Spiegel cége alól (2020 végén a Snapchat napi aktív felhasználóinak száma a 2014 eleji 46 milliónak több mint ötszörösén, 265 millión állt), abban a tekintetben mindenképpen sikeresek voltak, hogy a versenytárs növekedése nem a Facebook kárára következett be (Zuckerberg cégei 2020 végén 2,6 milliárd napi aktív felhasználót tudtak felmutatni).
A fentiek kiváló példáját mutatják annak, milyen folyamatok zajlanak egy innovatív piacon. Egy új szereplő sokszor gyors sikereket ér el. Vásárlóinak nagy része egyenesen rajongóvá válik, és érzelmileg is elköteleződik a trónkövetelő mellett. Egyre többen gondolják úgy, hogy Dávid a nem is olyan távoli jövőben győzelmet arat Góliát felett. Eközben a hagyományos szereplő számára optimális esetben okosan kivár. Tudja, hogy két értékes fegyvere is van a helyzet kezelésére. Az első a feltörekvő szereplő felvásárlása. És akkor sincsen gond, ha ez a megoldás nem működik. Hiszen ez esetben is lehetősége van arra, hogy a versenytárs sikeres, piac által validált megoldásait átvegye, integrálja a saját rendszerébe.
A pénzügyi szektor Snapchat-jei
Az elmúlt években korábban elképzelhetetlen, forradalmi változások kezdték átformálni a pénzügyi piacokat. Az évszázadokig konzervatív, kipróbált megoldásokkal operáló iparág hirtelen az innovátorok egyik kedvenc területévé vált. A fintech forradalom egyik zászlóshajója a bitcoin, és a nyomában létrejött többezer kriptopénz.
A virtuális valutáknak is megvannak a saját rajongói. Egyesek a modern kori aranyat látják benne. Mások szerint ezen eszközök esetében nem érvényes az a közgazdasági összefüggés, hogy sok értéktelen dolog együtt sem tud értékes lenni. Wyoming államban a bitcoin immár pénznek számít. Mára már a vállalati szektor egyes szereplői is alternatívát látnak a kriptopénzekben.
A pozitív hangok mellett a városi legendák száma is végtelen. Egyesek néhány megfigyelésből is általános érvényű szabályokat próbálnak levonni, mint ahogy ez a felezéssel kapcsolatban történt. de még ennél is több valós probléma van az innovációkkal kapcsolatban. A virtuális valuták nagy része életképtelen, vagy eleve csalásra épül. De még így is – minden ellenkező híresztelés ellenére – nagyon nagy ütemben növekszik a kriptopénzek valós mennyisége, azaz a rögzített pénzmennyiségre hivatkozó deflációs érvelés nem állja meg a helyét a valóságban. A bitcoin ráadásul egy nagyobb város pénzügyi tranzakcióinak lebonyolítására sem alkalmas.
Részben a fentiek miatt kevesen tudják elképzelni, hogy a fizetésüket bitcoinban határozzák meg (a Carolina Panthers támadójátékosa, Russell Okung sem ezt kérte, csupán annyit, hogy a dollárban meghatározott fizetésének egy részét kriptopénzbe fektethesse). A kriptopénzek pozitívumaként hangoztatott anonimitás a koronavírus alatt számos esetben inkább csak a csalók életét tette könnyebbé. Az oltások terjedésével várhatóan megszűnik a világ jegybankjainak szélsőségesen laza monetáris politikája, ami viszont negatív hatással lehet a kriptopénzek keresletére, melyet vélhetően legalább részben az alacsony kamatkörnyezet támogatott. Egyetlen dolog biztos csak a virtuális valutákkal szemben, ez pedig a csillagászati mértékű kockázat.
Az újonnan belépő innovátorok tehát felsorakoztak, az érzelmileg elköteleződő ügyfelek is megjelentek. Mit tehetnek a hagyományos szereplők, ha Christensen egyes számú javaslata, azaz a felvásárlás itt nem jöhet szóba? A válasz egyszerű, a második opcióhoz kell fordulniuk.
Jóból is megárt, ha kevés
A bitcoin számos területen hoz pozitív változást a rajongói szerint. Decentralizált, azaz nincsen mögötte központi szereplő. A blokkláncon zajló tranzakciók transzparensek, bárki számára megismerhetőek. A használóinak nem kell megbízni a rendszerben, a kriptopénz enélkül is tud működni. Egyszerű és gyors átutalást tesz lehetővé, így ideális a mai gyors világban. A blokklánc jellege miatt a múlt megmásíthatatlan, azaz senkinek nem kell aggódnia, hogy egy korábbi bejövő utalás később törlésre kerül. Emellett a korlátozott kínálat miatt a bitcoin értéke hosszú távon mindenképpen növekedni fog. A probléma ezekkel csupán az, hogy az érvek többsége vagy nem igaz, vagy nem egyedi, azaz nem különbözteti meg a kriptopénzeket a hagyományos fizetőeszközöktől.
Bár a bitcoin valóban decentralizált abban az értelemben, hogy nincsen mögötte egyetlen ismert központi szereplő, ez sokkal inkább hátrány, mint előny. Ahogy arról korábban már írtam, a jegybankok szerepe a fizetőeszközök értékének stabilizálása, volatilitásának csökkentése, ami egy nagyon fontos és hasznos szolgáltatás. Emellett hatalmas piaci szereplők a kriptopénzek világában is vannak. Elég, ha a fenti cikkemben ugyancsak megemlített Satoshi Nakamoto-ra gondolunk, aki a teljes kibocsátott bitcoin mennyiségének több mint öt százalékát birtokolja.
A blokkláncon zajló tranzakciók csupán részben transzparensek. Az utalt összeg, az utalás időpontja, a küldő és a fogadó számlák száma valóban bárki számára megismerhető. Az viszont – szemben a hagyományos elektronikus utalásokkal – senki számára nem átlátható, hogy a küldő és a fogadó fél valójában ki volt. A pénzmosás és a terrorizmus ellen folytatott küzdelemben azonban ez egy elég komoly transzparenciahiány a kriptopénzek esetében.
A bizalom hiánya egyrészt nem egyedi jellemzője a virtuális valutáknak. A sarki fűszerest sem zavarja, hogy nem vagyunk évek óta közeli ismerősök, a tízezresemet ettől függetlenül el fogja fogadni. Másrészt az alaptézis is csak részben igaz. Ugyanis bizalom nélkül egyetlen pénzügyi rendszer sem működik. Ha a szereplők nem bíznak meg abban, hogy a bitcoin holnap értékkel fog bírni, akkor az ára már ma összeomlana.
A megmásíthatatlanság egyrészt ugyancsak nem egyedi tulajdonság. Egy készpénzes fizetést sem lehet utólag semmissé tenni, legfeljebb ellenirányú tranzakcióval „semlegesíteni”. Ez természetesen a bitcoin esetében is fennálló lehetőség. Másrészt nem is teljesen igaz. 2019-ben reális alternatívaként merült fel a bitcoin blokklánc visszapörgetése pár blokkal. Sőt korábban ténylegesen történt is ilyen.
Az sem igaz, hogy a korlátozott kínálat feltétlenül értéknövekedést okoz. Ezen hibás tézist egyértelműen cáfolják az ugyancsak korlátozott mennyiségű, de indulás után nemsokkal minden értéküket elveszítő kriptopénzek százai.
A bitcoin pozitívumainak listáján egyetlen olyan tétel van, melyet valóban indokoltan hangoztattak a hívek. Ez pedig az utalások gyorsasága. A bitcoin, és a kriptopénzek általában tempósabb vagyonmozgásokat tettek lehetővé magánszemélyek részére, mint a hagyományos pénzpiacok.
Egy értékes funkció tökélyre fejlesztése
A bitcoin egyetlen igazán értékes újítása tehát az utalás időtartamának lecsökkentése volt. De hogyan néz ki ez a gyorsaság számokban? Az elmúlt években 6-22 percig tartott medián értéken egy utalásnak bekerülnie a blokkláncba. Fontos azonban kiemelni, hogy ekkor még nem lehetett biztos a fogadó fél abban, hogy a blokk valóban meg is fog maradni. Szakemberek jelentősebb utalások esetében azt javasolják, hogy akkor tekintse mindkét fél véglegesnek a tranzakciót, ha az azt tartalmazó blokk után legalább öt újabb blokk is beépült a láncba. Ennek időigénye pedig nagyjából egy óra. Igaz, ez a 60 perces várakozási idő is jóval kevesebb, mint amivel egy hétvége elején utaló magyar ügyfél szembesült a bitcoin elindulásakor, azaz 2009-ben.
A kriptopénzek tehát valóban hoztak egy komoly újítást a pénzügyi szektornak. Az innovátorok irányt mutattak. Azonban a hagyományos szereplők itt sem ültek ölbe tett kézzel. Megértették, mi az innovatív termék legfontosabb nóvuma, és ezt a funkciót integrálták a saját rendszerükbe. Az egyik legelső és legsikeresebb ilyen szereplő pedig a Magyar Nemzeti Bank volt.
Az MNB egy évvel ezelőtt, 2020. március 2-án vezette be az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR). A szolgáltatás egyszerre vált elérhetővé az összes hazai banknál. Az új megoldásnak köszönhetően a hazai utalások 95 százaléka két másodpercen belül megérkezik a kedvezményezetthez, de öt másodpercen belül a tranzakciók maradék 5 százaléka is megtörténik. Ez komoly sebesség-növekedés a korábbi négy órás utalási időhöz képest. A megoldás tehát gyors és biztonságos, mely tulajdonságait az ügyfelek is értékelik.
Emellett míg korábban az ügyfeleknek csak munkaidőben, egészen pontosan munkanapokon 8 és 17 óra között volt lehetőségük utalásokat végezni, addig az AFR folyamatos működést biztosít, 24 órán keresztül használható a hét minden napján. Ez azt jelenti, hogy dedikált karbantartási időszak sincsen, a fejlesztéseket folyamatos működés mellett végzik el a szereplők.
A gyorsaság és a folyamatos működés mellett új, innovatív megoldások is megjelentek a piacon az AFR-nek köszönhetően. Ilyenek például a QR-kódos fizetés, a mobilszámra, e-mail címre vagy adóazonosító jelre történő utalás, vagy a Mastercard Pay by Account szolgáltatása, melynek keretében a vásárló a mobiltelefonjával képes fizetni. A fizetési kérelem szolgáltatás pedig 2021 nagy slágere lehet, mely hatékonyabb és olcsóbb megoldás lehet rendszeresen ismétlődő fizetési kötelezettségek kezelésére.
Az AFR sikerét mutatják a nyers számok is. Egy év alatt közel 150 millió tranzakció teljesült az AFR rendszerén belül, összesen 30.000 milliárd forint értékben. Egy átlagos munkanapon 400.000, míg egy átlagos munkaszüneti napon 116.000 utalás történt. A rendszer sikerei nemzetközi viszonylatban is komoly visszhangokat keltettek. A nemzetközi színtéren is egyedülálló magyar modell elismeréseként a Magyar Nemzeti Bank 2021. március 22-én a Central Banking Institute magas presztízsű díjában részesült a pénzforgalom és piaci infrastruktúrák fejlesztésének kategóriában.
A magyar jegybank tehát tökéletesen reagált a virtuális valuták okozta kihívásra. Pontosan azonosította az innováció legfontosabb komponensét, és nagyon rövid idő alatt sikeresen integrálta azt a rendszerébe. A hagyományos kriptopénzek egyetlen komolyan vehető kezdeti előnye, a gyorsaság immár nem a virtuális valuták felé billenti a mérleg nyelvét. A magyar forint hazai pályán utasította maga mögé a pénzügyi világ innovátorait.
Sebestyén Géza
Főoldali kép forrása: pixabay.com
