“Felrobbant a gazdaság – Mindenkit megelőztünk Európában” tudósított a minap a portfolio.hu az első negyedéves hazai GDP-adattal kapcsolatban. Valóban, a magyar növekedési adat a legjobb volt az EU-n belül. És ez nem az első alkalom. Vajon az elmúlt néhány negyedév impozáns növekedési adatai mögött egy hosszabb távú kedvező trend húzódik-e meg, vagy csak átmenetileg tudjuk néha beelőzni a többi országot?
Köztudott, hogy a GDP (önmagában) nem boldogít. De ha már GDP és boldogság, akkor érdemes a negyedéves dinamika helyett vagy a szintre fókuszálni, vagy egy hosszabb időszak során végbement növekedésre. Előbbire talán a legjobb, nemzetközileg is összehasonlítható mutató az egy főre jutó GDP. Írásomban azonban az utóbbival szeretnék foglalkozni, már csak azért is, mert hosszabb időszakon kumulált GDP-növekedést nemzetközi összehasonlításban bemutató ábrával ritkán lehet találkozni, pedig érdekesek tudnak lenni.
Első megközelítésben letöltöttem az Eurostat oldaláról annyi GDP idősort, amennyit csak találtam. A láncindexált volumenadatok 2010-es bázisúak, vagyis 2010-hez viszonyítva mutatják meg, mikor mekkora volt az adott ország teljesítménye.
Európai országok GDP-jének alakulása 2010-hez viszonyítva
Láncindexált volumenek 2010-es bázissal; forrás: Eurostat
A pirossal színezett, pontozott vonal Magyarországé. Jól látható, és talán nem is teljesen meglepő, hogy a magyar gazdaság teljesítménye hosszabb időtávon tekintve is a legjobbak között van. 2010 és 2018 között gyakorlatilag csak a balti államok, Lengyelország, Románia, Izland, Málta, Szlovákia és Lengyelország tudott nagyobb növekedést felmutatni Európában[1].
Igen ám, de miért pont 2010-hez viszonyítunk? 2010-ben egy mély gödörből jött ki a magyar gazdaság, és alacsony bázisról könnyű növekedni. Általában is elmondható, hogy az ilyen összehasonlítások elég érzékenyek tudnak lenni a viszonyítási alapra. Emiatt korrekt eljárásnak tűnik, hogy választunk egy másik bázisévet is. Először azt mutatom meg, hogyan változik a kép, ha 2008-hoz viszonyítunk, a Nagy Recesszió előtti időszakhoz.
Európai országok GDP-jének alakulása 2008-hoz viszonyítva
Láncindexált volumenek 2008-as bázissal; forrás: Eurostat
Az új bázishoz viszonyítva Magyarország teljesítménye már korántsem mondható kimagaslónak: erre az időszakra nézve a gazdaság növekedése az európai középmezőnyben található. A 2010-es ábrához képesti különbség oka, hogy egy olyan periódust adunk hozzá a megfigyelésekhez, nevezetesen a 2009-es évet, amikor kiugróan rosszul teljesítettünk. A Nagy Recesszióban lényegében csak a balti államok könyveltek el a miénknél nagyobb visszaesést.
Ugyancsak változik a kép, ha 2012-t választjuk bázisévnek, de most a kedvező irányban. Ekkor ugyanis egy minirecesszión ment át a gazdaság, azóta viszont töretlen a GDP növekedése.
Európai országok GDP-jének alakulása 2012-höz viszonyítva
Láncindexált volumenek 2012-es bázissal; forrás: Eurostat
2012 óta Európában csak Málta, Izland és Románia hagyott le minket, valamint Lengyelország egy hajszállal.
Akkor most melyik évhez viszonyítsunk? Természetesen ez attól függ, hogy egészen pontosan mire is vagyunk kíváncsiak. Ha arra a – nem jól definiált – kérdésre keressük a választ, hogy az “utóbbi időszakban” hogyan teljesít a gazdaság, az utolsó negyedév adata túl rövid, az utolsó 10 év pedig minden bizonnyal túl hosszú időszakot ölel fel.[2]
Mindenesetre – az ilyen típusú kérdésekre történő válaszadást megkönnyítendő – készítettem egy ábrát, ami azt mutatja meg, hogy ha az egyes évekhez viszonyítjuk a GDP jelenlegi szintjét, 31 európai és 12 volt szocialista ország mezőnyében Magyarország hányadik helyet foglalja el a rangsorban. A 2010-ben látható lila oszlop 9-es értéke például azt jelenti, hogy a 2010 óta a kumulált magyar GDP-növekedés Európában a kilencedik legnagyobb volt.
Magyarország helyezése a különböző bázisévekhez viszonyított GDP-növekedés rangsorokban
Láncindexált volumenek változó bázissal; forrás: Eurostat
Az ábra elég egyértelműen mutatja, hogy amennyiben az “elmúlt időszak” alatt néhány (legfeljebb 6-7) évet értünk, Magyarország a legjobbak között volt a régióban és Európában egyaránt. Az ábra egyúttal azt is érzékelteti, hogy a bázisév alkalmas megválasztásával gyakorlatilag akármilyen helyezést ki lehet hozni. Ha például a 2000-es évek elejéhez viszonyítunk, a régióban utolsó előttiek vagyunk összesített növekedésben. Érdemes ezért tisztázni hasonló elemzéseknél, hogy mi a kérdés, és hogy miért ahhoz viszonyítunk, amihez.
Vonnák Balázs
[1] Írországot kihagytam az elemzésből, mert 2015-ben egy közel 30 százalékos ugrás van az adatsorban.
[2] Ez utóbbi hibába esik egy nemrég publikált cikk szerzője, amikor a 2008-hoz viszonyított kumulált növekedéseket összehasonlítva von le következtetéseket az elmúlt időszak gazdasági eredményeire vonatkozóan.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
“Hasítunk?” bejegyzéshez 2 hozzászólás
Hozzászólások letiltva.