Környezeti kérdések az egyik legszélesebb látókörű magyar közgazdász gondolatainak tükrében. Miképp kapcsolódik a zöld fordulat Kopátsy Sándor természet-erkölcs-tudás-tehetség megközelítéséhez?
Miért a zöld fordulat a 21. század sikerének kulcsa?
Szerző: Kolozsi Pál Péter
Miért nehéz megmérni a zöld kockázatokat? És miért kell mégis?
Mérés nélkül nem lehet átállni a fenntartható gazdasági működésre, a nehézség ugyanakkor az, hogy egyelőre mind adatból, mind széles körben elterjedt, megalapozott módszertanból hiány van. Íme az 5 legfontosabb kihívás!
Máshogy látni a világot – egy magyar közgazdászzseni emlékére
Száz évvel ezelőtt született Kopátsy Sándor, az egyik legeredetibb gondolkodású magyar közgazdász. Ideológia helyett praktikum, dogmák helyett nyitott gondolkodás, és persze mindenekelőtt: humán tőke.
„A klímakihívás határozott és merész fellépést tesz indokolttá” – egy klímaközgazdász gondolatai
A jegybankok számára már nem az jelenti a legnagyobb kihívást, hogyan egyeztessék össze a környezeti fenntarthatóságot saját intézményi céljaikkal, hanem sokkal inkább az, hogy miképp tudják folytatni feladataik ellátását a környezeti fenntarthatósági célok integrálása nélkül – mondta el az Ecoomania blognak Danae Kyriakopoulou klímaközgazdász.
“Climate change is macrocritical” – interview with Danae Kyriakopoulou
The challenge facing central banks is not that of how to begin reconciling environmental sustainability with their present objectives. Rather, it is how to continue reconciling the lack of environmental sustainability with these objectives.
Aki zöldebb, keressen többet! – a fizetéseket is elérheti a klímaváltozás
Egyre több vállalati vezető fizetési csomagjában jelennek meg a klímaszempontok, főleg az évvégi bónuszok múlhatnak a zöld teljesítményen.
Klímacsata a gazdagok és a szegények között: kinek kell alkalmazkodnia és mennyire?
A klímaváltozásért viselt felelősség nem csak országok között osztható fel, hanem a jövedelmi helyzet alapján is, országoktól szinte függetlenül. Egy friss tanulmány és adatbázis szerint a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy feléért, a Föld lakosságának szegényebb fele ugyanakkor alig több mint a tizedéért tehető felelőssé. Magyarország régiós szinten jól áll, de a gazdagok és a szegények közötti olló nálunk is nagyon kinyílt.
Hogyan érhet véget a járvány? És a válságkezelés?
Az eddigi járványok társadalmi lefutása mintha közös mintát követne, ami alapján arra lehet számítani, hogy nem egyik napról a másikra búcsúzhatunk majd el a Covid-pandémiától sem – ez pedig ütemezett, rugalmas és óvatos lépéseket hozhat a válságkezelésben is.
Leszámolás egy „mítosszal”: nagy lépésre készül az EKB?
A jelek szerint semmi nem állíthatja meg a jegybanki világ zöld forradalmát, ami a monetáris politikai gyakorlat radikális átalakulását hozhatja – úgy fest ugyanis, hogy a jegybankárok elkezdtek nem hinni a piacnak.
Közgazdaság a bizonytalan 21. századra – avagy mit kell megtanulnunk a kvantumfizikától?
A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!