„A klímakihívás határozott és merész fellépést tesz indokolttá” – egy klímaközgazdász gondolatai

A jegybankok számára már nem az jelenti a legnagyobb kihívást, hogyan egyeztessék össze a környezeti fenntarthatóságot saját intézményi céljaikkal, hanem sokkal inkább az, hogy miképp tudják folytatni feladataik ellátását a környezeti fenntarthatósági célok integrálása nélkül – mondta el az Ecoomania blognak Danae Kyriakopoulou klímaközgazdász.

Klímacsata a gazdagok és a szegények között: kinek kell alkalmazkodnia és mennyire?

A klímaváltozásért viselt felelősség nem csak országok között osztható fel, hanem a jövedelmi helyzet alapján is, országoktól szinte függetlenül. Egy friss tanulmány és adatbázis szerint a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy feléért, a Föld lakosságának szegényebb fele ugyanakkor alig több mint a tizedéért tehető felelőssé. Magyarország régiós szinten jól áll, de a gazdagok és a szegények közötti olló nálunk is nagyon kinyílt.

Közgazdaság a bizonytalan 21. századra – avagy mit kell megtanulnunk a kvantumfizikától?

A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!