Egyre több vállalati vezető fizetési csomagjában jelennek meg a klímaszempontok, főleg az évvégi bónuszok múlhatnak a zöld teljesítményen.
Aki zöldebb, keressen többet! – a fizetéseket is elérheti a klímaváltozás
Szerző: Kolozsi Pál Péter
Klímacsata a gazdagok és a szegények között: kinek kell alkalmazkodnia és mennyire?
A klímaváltozásért viselt felelősség nem csak országok között osztható fel, hanem a jövedelmi helyzet alapján is, országoktól szinte függetlenül. Egy friss tanulmány és adatbázis szerint a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy feléért, a Föld lakosságának szegényebb fele ugyanakkor alig több mint a tizedéért tehető felelőssé. Magyarország régiós szinten jól áll, de a gazdagok és a szegények közötti olló nálunk is nagyon kinyílt.
Hogyan érhet véget a járvány? És a válságkezelés?
Az eddigi járványok társadalmi lefutása mintha közös mintát követne, ami alapján arra lehet számítani, hogy nem egyik napról a másikra búcsúzhatunk majd el a Covid-pandémiától sem – ez pedig ütemezett, rugalmas és óvatos lépéseket hozhat a válságkezelésben is.
Leszámolás egy „mítosszal”: nagy lépésre készül az EKB?
A jelek szerint semmi nem állíthatja meg a jegybanki világ zöld forradalmát, ami a monetáris politikai gyakorlat radikális átalakulását hozhatja – úgy fest ugyanis, hogy a jegybankárok elkezdtek nem hinni a piacnak.
Közgazdaság a bizonytalan 21. századra – avagy mit kell megtanulnunk a kvantumfizikától?
A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!
Mit tanulhat a gazdaságpolitika Schuberttől?
Villeroy de Galhau, francia jegybankelnök szerint a monetáris, a makroprudenciális és fiskális politikának olyan összhangban kellene működnie, ahogyan a zongora, a cselló és a hegedű szólal meg Schubert Esz-dúr triójában.
Itt kopogtat az ajtón a zöld jegybanki forradalom
A francia jegybank a zöld jegybankolás egyik élharcosa. Elnöke, François Villeroy de Galhau szerint el kell érni a zöld áttörést a monetáris politikában, és érvényesíteni kell a klímaszempontokat az eszközvásárlási programokban.
A koronavírus miatt nyugdíjba is másképp megyünk majd
A 2019 végén felbukkant koronavírus az élet szinte minden területét felkavarta, így nem meglepő, hogy a nyugdíjak világát sem hagyta érintetlenül a pandémia. Másképp fogunk készülni az öregkorra, másképp megyünk nyugdíjba, másképp takarítunk meg és másképp fogunk gondolkozni az idő múlásáról.
Koronavírus: ezért kell a lehető legtovább nyitva tartani az iskolákat
Az nem kérdéses, hogy az iskolák bezárása csökkenti a kontaktszámot, így jó eséllyel a pandémiát is visszafogja, de riasztóan sok hosszú távon jelentkező negatív hatással kell számolni, ha az oktatás átkerül az online térbe.
Mit tanulhatnak a közgazdászok a járványból?
A tavalyi Nobel-díjas Esther Duflo öt olyan üzenetet fogalmazott meg a közgazdászoknak, amelyek a mostani nehéz időkben sokat segíthetnek.