Economania blog
Minden nap találkozunk azzal a problémával, hogy nem pontosan tudjuk, mi lesz egy esemény kimenetele, és ezért valószínűségek alapján kell döntenünk. Ez naponta többször is megtörténik velünk, még ha nem is tudatosul. Hiába szembesülünk sokszor ilyen helyzetekkel, gyakran hozunk rossz döntést.
Nehéz objektív és minden szempontból megalapozott döntéseket hozni. Korlátozott a figyelmünk, nehéz a bizonytalanságot jól megítélnünk, és könnyű minket megtéveszteni. Hogyan lehet mégis okosan vásárolni?
Az elmúlt hetekben megszaporodtak azok a vélemények, amelyek a soha vissza nem térő alkalom érzetét sugallva jelentős részvénybefektetésre buzdítanak. Az évtizedes gyakorlati tapasztalatok, a tudományos eredmények és a minimálisan elvárható szakmai sztenderdek azonban óvatosságra intenek.
Egy kísérlet kimutatta, hogy a döntési hibákkal foglalkozó kutatók is áldozatul esnek olyan csapdáknak, amelyeket ők ismernek a legjobban.
Alkudozás során az első ár jelentősen befolyásolja az embereket még akkor is, ha tudják, hogy az alapvetően nem egy reális ár. A szakirodalomban ezt a hatást horgonyzási hatásnak hívják.
Egy adott döntési helyzetet át lehet mindig úgy fogalmazni, hogy nagyságrenddel megnöveljük az egyik vagy másik lehetőség vonzerejét. A viselkedési közgazdaságtan irodalmában az ilyen összefüggéseket keretezési hatásnak (framing effect) szokták nevezni.