A gazdaságpszichológiai és viselkedési közgazdaságtani kutatások számtalan eszközt térképeztek fel arra vonatkozóan, hogyan lehet az emberek döntéseit befolyásolni. Ezek a trükkök annyira jól működnek, hogy a legfontosabb kérdés most már az, hogyan lehet tőlük megvédeni az embereket.
Címke: döntési hibák
Ritkán tudják jól megoldani ezt az egyszerű feladatot
Minden nap találkozunk azzal a problémával, hogy nem pontosan tudjuk, mi lesz egy esemény kimenetele, és ezért valószínűségek alapján kell döntenünk. Ez naponta többször is megtörténik velünk, még ha nem is tudatosul. Hiába szembesülünk sokszor ilyen helyzetekkel, gyakran hozunk rossz döntést.
Egyszerű trükk arra, hogyan ne tudják befolyásolni vásárlási döntéseinket
Nehéz objektív és minden szempontból megalapozott döntéseket hozni. Korlátozott a figyelmünk, nehéz a bizonytalanságot jól megítélnünk, és könnyű minket megtéveszteni. Hogyan lehet mégis okosan vásárolni?
Biztos most zsákoljunk be részvényekből?
Az elmúlt hetekben megszaporodtak azok a vélemények, amelyek a soha vissza nem térő alkalom érzetét sugallva jelentős részvénybefektetésre buzdítanak. Az évtizedes gyakorlati tapasztalatok, a tudományos eredmények és a minimálisan elvárható szakmai sztenderdek azonban óvatosságra intenek.
Döntési hibák: akik kutatják, még azok is elkövetik
Egy kísérlet kimutatta, hogy a döntési hibákkal foglalkozó kutatók is áldozatul esnek olyan csapdáknak, amelyeket ők ismernek a legjobban.
Az első mindent visz?!
Alkudozás során az első ár jelentősen befolyásolja az embereket még akkor is, ha tudják, hogy az alapvetően nem egy reális ár. A szakirodalomban ezt a hatást horgonyzási hatásnak hívják.
Döntési hibák: a fogalmazás ereje
Egy adott döntési helyzetet át lehet mindig úgy fogalmazni, hogy nagyságrenddel megnöveljük az egyik vagy másik lehetőség vonzerejét. A viselkedési közgazdaságtan irodalmában az ilyen összefüggéseket keretezési hatásnak (framing effect) szokták nevezni.