Ugrás a tartalomhoz

Economania blog

Economania blog

  • Főoldal
  • Koronavírus
  • Articles in English
  • Bloggerek
  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • Tanulj tőlünk!
  • Szakmai műhelyünk

Címke: döntési hibák

Ritkán tudják jól megoldani ezt az egyszerű feladatot

Minden nap találkozunk azzal a problémával, hogy nem pontosan tudjuk, mi lesz egy esemény kimenetele, és ezért valószínűségek alapján kell döntenünk. Ez naponta többször is megtörténik velünk, még ha nem is tudatosul. Hiába szembesülünk sokszor ilyen helyzetekkel, gyakran hozunk rossz döntést.

Neszveda Gábor Viselkedési közgazdaságtan 2021. július 29.2021. július 29.

Egyszerű trükk arra, hogyan ne tudják befolyásolni vásárlási döntéseinket

Nehéz objektív és minden szempontból megalapozott döntéseket hozni. Korlátozott a figyelmünk, nehéz a bizonytalanságot jól megítélnünk, és könnyű minket megtéveszteni. Hogyan lehet mégis okosan vásárolni?

Neszveda Gábor Viselkedési közgazdaságtan 2020. december 17.

Biztos most zsákoljunk be részvényekből?

Az elmúlt hetekben megszaporodtak azok a vélemények, amelyek a soha vissza nem térő alkalom érzetét sugallva jelentős részvénybefektetésre buzdítanak. Az évtizedes gyakorlati tapasztalatok, a tudományos eredmények és a minimálisan elvárható szakmai sztenderdek azonban óvatosságra intenek.

X Befektetés, Makrogazdaság 2020. április 21.2020. április 29.

Döntési hibák: akik kutatják, még azok is elkövetik

Egy kísérlet kimutatta, hogy a döntési hibákkal foglalkozó kutatók is áldozatul esnek olyan csapdáknak, amelyeket ők ismernek a legjobban.

Neszveda Gábor Makrogazdaság, Viselkedési közgazdaságtan 2019. szeptember 12.

Az első mindent visz?!

Alkudozás során az első ár jelentősen befolyásolja az embereket még akkor is, ha tudják, hogy az alapvetően nem egy reális ár. A szakirodalomban ezt a hatást horgonyzási hatásnak hívják.

Neszveda Gábor Viselkedési közgazdaságtan 2019. május 7.

Döntési hibák: a fogalmazás ereje

Egy adott döntési helyzetet át lehet mindig úgy fogalmazni, hogy nagyságrenddel megnöveljük az egyik vagy másik lehetőség vonzerejét. A viselkedési közgazdaságtan irodalmában az ilyen összefüggéseket keretezési hatásnak (framing effect) szokták nevezni.

Neszveda Gábor Viselkedési közgazdaságtan 1 hozzászólás 2019. január 10.2020. április 3.
Portfolio Blogger
Mi ez?

Bloggerek

  • 1 Banai Ádám
  • 1 Baranyai Eszter
  • 1 Chaoyi Chen
  • 1 Gánics Gergely
  • 1 Kolozsi Pál Péter
  • 1 Lehmann Kristóf
  • 1 Neszveda Gábor
  • 1 Tapaszti Attila
  • 1 Világi Balázs
  • 1 Vonnák Balázs

MNB Intézet

MNB Intézet

Címkék

33 tézis Adam Smith adó adósság adósságállomány alapjövedelem alapkezelő algoritmikus kereskedés algoritmus Andrew Sheng angol font anticiklikus arany aranystandard arbitrázs asymmetry bank Bank of England bankok bankrendszer becslés Befektetés befektetési alapok Ben Bernanke beruházás bibliometrika big data BIS BitCoin bizalom bizonytalanság blokklánc-technológia boldogság brexit buborék Bázel III bűnözés capitalism cash causality CBDC central bank China Christine Lagarde ciklus Claude Diebolt Claudio Borio cliometrics CO2 csőd Dani Rodrik debt deficit defláció democracy demográfia demokrácia devizahitelezés devizaárfolyam digitalizáció digitális jegybankpénz digitális pénz diszkontálás dollár DSGE döntéselmélet döntéshozatal döntési hibák ECB economic history economics education egyenlőtlenség egyensúly Egyesült Királyság egyetem egészség EKB eladósodottság elektronikus fizetés előrejelzés endogén pénzelmélet English ergodicitás ESG eszközvásárlás eszközárak ETF etika euro eurozóna Európai Unió exchange rate Fed fejlődés fekete hattyú fenntartható növekedés finanszírozás fiskális multiplikátor fizetési mérleg fizetési rendszer fizetőeszköz foglalkoztatás fogyasztás forecast fundamentum főáram gazdasági fluktuációk gazdasági növekedés gazdaságpolitika Gazdaságtörténet GDP geopolitika global economy Great Moderation Greg Mankiw growth hasznosság hatékony piac hatékonyság hedge fund helikopterpénz heterogenitás HFT hiszterézis hitel hitelciklusok hitelezés hitelkereslet hitelkondíciók hitelkínálat hitelminősítő Horvátország hozam hozamgörbe hálózat háztartási hitelezés ICO imbalance IMF inequality inflation expectations inflation targeting infláció inflációs cél inflációs célkövetés inflációs várakozások információ ingatlanalap ingatlanpiac ingatlanárak innováció interjú interview intézményi befektetők intézményi közgazdaságtan IPO irracionalitás Irving Fisher jegybank jegybankfüggetlenség jegybankpénz jelzáloghitel Jerome Powell job guarantee Joseph Stiglitz Julie A. Nelson játékelmélet jólét jövedelem Kaldor kamatpolitika kapitalizmus kauzalitás Kenneth Rogoff kereskedelmi ingatlan kereskedési stratégia kereslet keretezési hatás Keynes kezelés kibocsátási rés kilátáselmélet klímaváltozás kockázat kockázatvállalási hajlandóság konferencia Kopátsy korlátozott racionalitás koronavírus kriptovaluta készpénz készpénzmentes Kína kínálat kísérlet könyvbemutató Könyvismertető környezet környezettudatosság kötvénypiac közösségi média különbségek különbsége kőolaj Lawrence Summers Libra likviditás likviditási csapda liquidity Magyarország mainstream makroprudenciális eszközök makroprudenciális politika makroökonómia Mariana Mazzucato Mario Draghi marketing matematika megtakarítás mennyiségi lazítás mentális könyvelés Mervyn King mesterséges intelligencia microfoundation migráció mikroalapozás mikroökonómia Minsky MMT MNB MNB Tanszék mobilitás model modell modellezés momentumstratégia monetary policy monetáris finanszírozás monetáris transzmisszió money view munkakínálat munkanélküliség Musk narratíva negatív kamat nemkonvencionális neokartalizmus neoklasszikus neoklasszikus makroökonómia NFT Nobel-díj Németország növekedés oktatás Ole Peters Olivier Blanchard opció optimális infláció optimális valutaövezet ordoliberalizmus paradigm paradigmaváltás Paul Krugman Paul Romer Paul Virilio Perry Mehrling Phillips-görbe Phillips curve piac piacgazdaság piaci hangulat piaci hozam piaci kapitalizáció piaci mechanizmusok portfolioblogger posztkeynesi közgazdaságtan potenciális kibocsátás preferencia profit protekcionizmus pszichológia public debt publikáció pénzfunkció pénzmennyiség pénzteremtés pénzügyi ciklus pénzügyi piacok pénzügyi rendszer pénzügyi tranzakció pénzügyi tudatosság pénzügyi válság racionalitás racionális figyelmetlenség racionális várakozások Ray Dalio RCT recession recesszió reform rendszer renewable energy renminbi reprezentatív szereplő repó Rethinking Economics reálkamat Richard Thaler risk Robert Engle Ronald Coase részvény részvényindex rövidre eladás semleges kamat shortolás Simon Kuznets SNB sokk spekuláció Stanley Fischer statisztikai szignifikancia Steve Keen stock stock-flow consistent stresszteszt SVAR Svájc svájci frank szabályozás szociológia számlapénz szén-dioxid Taleb technológia teljes foglalkoztatottság termelékenység termelési függvény termelési hálózat természet természetes ráta Tether Thomas J. Sargent Thorsten Veblen turizmus Turkey Törökország tőke tőkemegfelelés tőkemérleg tőkepiac tőkeáramlás tőkeáttétel tőzsde tőzsdeindex US USA vagyon vagyonhatás valutaválság valószínűség verseny világpénz virtuális világ volatilitás válság várakozások várható érték wages Willem Buiter William Nordhaus ZLB zombi vállalat zöldbefektetések Zöld New Deal állam államadósság államcsőd államkötvény árfolyam árnyékbankrendszer árstabilitás átgyűrűző hatások új-keynesi modell újrahasznosítás üzleti ciklus

Kövess minket!

  • Facebook

Keresés

Legutóbbi bejegyzések

  • Renewable Energy and CO2 Emissions: A Connected View 2022. június 28.
  • Jegybanki kamatdöntések: hangosabbak a tettek, mint a szavak? 2022. június 16.
  • Jelentős lemaradásban a nagy jegybankok 2022. június 9.
  • A közösségi média gazdasági hatásai 2022. május 26.
  • Miért a zöld fordulat a 21. század sikerének kulcsa? 2022. május 20.
Create a website or blog at WordPress.com (készítette: Raam Dev).
 

Loading Comments...