Economania blog
Az év vége felé a nappalok rövidülése rányomja bélyegét a hangulatunkra, hajlamosabbak vagyunk depresszióba esni. De vajon el tudják-e ezt a hatást kerülni a pénzügyi befektetők, vagy ők is a szezonális depresszió áldozatává válnak?
A Valentin-hatás elmélete szerint a szerelmesek napja befolyásolja a befektetők magatartását. És valóban: az amerikai részvények hozama lényegesen magasabb azokon a napokon, amikor közeleg a Valentin-nap.
A racionális várakozásokon alapuló pénzügyi modellek nem képesek magyarázni a részvényárak előrejelezhetőségét. Pedig a múltban vétett várakozási hibák segíthetnek megjósolni a jövőbeli áralakulást.
Az orosz-ukrán háború átrendezte az energiapiaci erőviszonyokat. Félő, hogy a zöld beruházások az alacsonyabb megtérülés miatt kevesebb tőkét fognak bevonzani, így a beruházások dinamikája csökkenhet.
Ha Trump nyer, alacsonyabb lehet a költekezés és az adóteher, lassabb a kilábalás, kevésbé szabályozottak a szektorok és „barnább” az energiaszektor. Biden győzelme esetén magasabb lehet a hiány, gyorsabb a kilábalás, magasabb az adó- és szabályozói terhelés, zöldebb a gazdaság.
Mi köze van a zenének a részvényárfolyamokhoz? Csak annyi, hogy amikor vidám zenéket hallgatunk, hajlamosak vagyunk többet fizetni ugyanazért a részvényért. És ez már tudományosan is bizonyított tény.
A kutya a Wall Streeten jár, a gazdája viszont a Main Streeten maradt. Ha a Fed expanziója csak „elnyújtotta” a pórázt, akkor számíthatunk a korrekcióra.
A jelenlegi amerikai elnök szinte naponta tudósít a tőzsdeindexekről. Miért nem halljuk az európai vezetőktől ilyen gyakorisággal a DAX vagy a CAC index aktuális értékét?