Economania blog
A jegybankok egyre intenzívebben használják a közösségi médiát kommunikációs célokra. A kulcskérdés az, hogy akit eddig sem érdekelt a monetáris politika, azt vajon el lehet-e érni az X-en (korábban: Twitter). Az empirikus evidencia vegyes.
A közösségi média és a finfluenszerek pénzügyi térnyerése olyan pénzügyi kultúrát hoz magával, ahol a gazdasági döntések már nemcsak számokon és táblázatokon, hanem mémeken, sztorikon és algoritmusokon alapulnak.
Influenszernek lenni nemcsak egy teljes munkaidős állás, hanem út a meggazdagodáshoz, sok esetben minimális munkavégzéssel. A követőket viszont gyakran teljesen felesleges költekezésekre beszélik rá.
A tradwife influenszerek a hagyományos nemi szerepeket és családi életet népszerűsítik. A közösségi médiában megjelenő tradwife-ok ugyanakkor nem is állhatnának távolabb a háztartásbeli státusztól.
A lakossági inflációs várakozások jellemzően sokkal pontatlanabbak, mint a professzionális előrejelzőké, és olyan torzításokat mutatnak, amelyek nehezen egyeztethetők össze a racionális várakozásokkal. Írásunkban néhány friss, érdekes eredményt mutatunk be a témában.
Világszerte egyre élesebb verseny tapasztalható a felsőoktatási intézmények között a hallgatókért. Erre válaszul az intézmények megújították kommunikációs stratégiájukat, és elmozdultak a hagyományos marketing eszközöktől.
Ahogy egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert életünkben a virtuális terek, úgy kúszik be az információs hadviselés az emberek gondolati és érzelmi tereibe is. A szívekért és az elmékért folytatott harc még csak most kezdődik igazán.
Az ember közösségi lény. Barátaink, szeretteink boldogsága számunkra is boldogság forrása. De mitől érezzük magunkat jobban: sok pénztől vagy barátaink örömétől? Szerencsére a tudósok ezt is megmérték.
A közösségi média nemcsak mindennapi privát életünkre van hatással, hanem a gazdaságra is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a jövő fejlődési irányainak alakításában a közösségi média fontos szerepet fog játszani.