Economania blog
A bankokra szükség van, de nagyon oda kell figyelni rájuk, mert veszélyesek is lehetnek. 2007-2008-ban a döntéshozók szerencsére már olyan tudás birtokában voltak, ami valós segítséget jelentett a válságkezelésben.
Fizetnénk-e azért, hogy szén-dioxid-kibocsátásunk káros hatásait ellensúlyozzuk? Egy kutatás szerint igen, ha megfelelően tájékoztatnank minket az általunk okozott környezeti károkról.
A kínai rezsim gazdasági modellt vált, amibe nem férnek bele magas eladósodásból működő szektorok és egy esetleges ingatlanpiaci lufi. Ezért a kormányzat a tavaly hozott szabályokkal próbálta a szektor eladósodottságát visszafogni, aminek az lett a következménye, hogy több szereplő is likviditási problémába került. Az Evergrande csak nagy méretének köszönheti publicitását.
A pandémiás válság minden korábbi beavatkozásnál nagyobb gazdaságpolitikai választ követelt, ami nem hárulhatott csak a jegybankokra. A pandémia leküzdése után a világ számos országának újra a stabilizálást kell céloznia, mégpedig a gazdaságpolitikai ágak lépéseinek együttes értékelésével.
Az inflációs célkitűzésnek számos, még kipróbálatlan alternatívája létezik. Ezek közül az „átlagos inflációs célkövetés” kiemelt figyelmet kapott, mert elméletileg hatékonyabb keret az alacsony infláció elleni harcban. De ha a jegybank egyáltalán nem tudja elérni célját, akkor hosszabb időszak átlagában sem fogja tudni!
A világ adósságállománya a GDP kétszereséről a háromszorosára emelkedett a válság óta. Vajon milyen mutatókat nézzünk, ha szeretnénk tudni, lesz-e újabb válság ebből?
Miért „mesélnek” a jegybankok, amikor a gazdaság állapota elég pontosan leírható számokkal? Miért számít, hogy mi miatt nő a GDP, ha végső soron a növekedés mértéke a fontos?
Ray Dalio hedge fundja a 2008-as válságot jól vészelte át, saját bevallása szerint azért, mert addigra kidolgozta és megértette, hogyan működnek a hitelválságok. A néhány hete megjelent „A template for understanding big debt crises” könyve ebbe enged bepillantást.
Az elmúlt évtizedekben az amerikai dollár hegemóniájához kevés kétség fért. Vajon mindig létezett-e egy ennyire domináns valuta, és mennyire változhat ez a jövőben? Az ezzel kapcsolatos kutatómunkájuk eredményeit mutatja be Barry Eichengreen, Arnaud Mehl és Livia Chitu „A világ valutarendszere – múlt, jelen és jövő” című könyvben.
Szakemberek és befektetők is egyre inkább elfogadják, hogy a Bitcoin nem képes a pénzfunkciók betöltésére. A kriptovaluta kedvelői viszont előszeretettel hangoztatják, hogy az előre szabályozott mennyiség következtében a Bitcoin értéke nem inflálható el.