A központi bankok szavai sokszor legalább olyan erős hatással bírnak a pénzügyi piacokra, mint maguk a döntéseik. A modern szövegelemzési módszerekkel ez ki is mutatható.
Címke: EKB
Jegybankba vetett bizalom: miért fontos és mitől függ?
A bizalom a stabil pénzügyi-gazdasági rendszer egyik kulcsfontosságú hozzávalója. Nincs ez másképp a rendszer közepén elhelyezkedő jegybank esetében sem.
A 12.000 milliárd dolláros kérdés, avagy a jegybanki devizatartalékok zöldítésének dilemmái
A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?
Érthető jegybanki kommunikációt mindenkinek!
A legtöbb központi bank a közelmúltban már felismerte a széleskörű, többrétű, transzparens kommunikáció szükségességét. Viszont még nincs meg a kellő tapasztalatuk azt illetően, hogy melyik csatornák működnek a leghatékonyabban.
Jegybankok és környezeti fenntarthatóság? – Fordulat a jegybanki gondolkodásban
Bár továbbra is vannak viták a jegybanki szerepvállalás indokoltságát illetően, a 2020-as évek elejére uralkodó nézetté vált, hogy a jegybankoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozással és a fenntartható, körforgásos gazdaságba történő átmenettel.
Jelentős lemaradásban a nagy jegybankok
Míg az infláció rég nem látott magasságokban szárnyal, az érdemi kamatemelésekre még várni kell az USA-ban, az Egyesült Királyságban és az eurozónában. Meddig lehet bízni abban, hogy magától megoldódik a probléma?
Most akkor tényleg szimmetrikus lett az EKB inflációs célja?
Az Európai Központi Bank szimmetrikussá tette inflációs célját, azonban nem vezette be az átlagos infláció célzását. Ennek ellenére azt mondják, hogy bizonyos esetekben tolerálják, ha az infláció cél fölött van. Ezt most így hogy?
Leszámolás egy „mítosszal”: nagy lépésre készül az EKB?
A jelek szerint semmi nem állíthatja meg a jegybanki világ zöld forradalmát, ami a monetáris politikai gyakorlat radikális átalakulását hozhatja – úgy fest ugyanis, hogy a jegybankárok elkezdtek nem hinni a piacnak.
Mi vár ránk 2050 után?
Az Európai Központi Bank által készített legújabb stresszteszt megmutatja, hogyan hat a klímaváltozás a pénzügyi rendszerre az előttünk álló 30 évben. Extrém hőség, erdőtüzek, áradások - és mindezt a bankok is megérzik majd.
2020: a jegybankok all in mentek!
A pandémiás válság minden korábbi beavatkozásnál nagyobb gazdaságpolitikai választ követelt, ami nem hárulhatott csak a jegybankokra. A pandémia leküzdése után a világ számos országának újra a stabilizálást kell céloznia, mégpedig a gazdaságpolitikai ágak lépéseinek együttes értékelésével.