Economania blog
A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?
A legtöbb központi bank a közelmúltban már felismerte a széleskörű, többrétű, transzparens kommunikáció szükségességét. Viszont még nincs meg a kellő tapasztalatuk azt illetően, hogy melyik csatornák működnek a leghatékonyabban.
Bár továbbra is vannak viták a jegybanki szerepvállalás indokoltságát illetően, a 2020-as évek elejére uralkodó nézetté vált, hogy a jegybankoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozással és a fenntartható, körforgásos gazdaságba történő átmenettel.
Míg az infláció rég nem látott magasságokban szárnyal, az érdemi kamatemelésekre még várni kell az USA-ban, az Egyesült Királyságban és az eurozónában. Meddig lehet bízni abban, hogy magától megoldódik a probléma?
Az Európai Központi Bank szimmetrikussá tette inflációs célját, azonban nem vezette be az átlagos infláció célzását. Ennek ellenére azt mondják, hogy bizonyos esetekben tolerálják, ha az infláció cél fölött van. Ezt most így hogy?
A jelek szerint semmi nem állíthatja meg a jegybanki világ zöld forradalmát, ami a monetáris politikai gyakorlat radikális átalakulását hozhatja – úgy fest ugyanis, hogy a jegybankárok elkezdtek nem hinni a piacnak.
Az Európai Központi Bank által készített legújabb stresszteszt megmutatja, hogyan hat a klímaváltozás a pénzügyi rendszerre az előttünk álló 30 évben. Extrém hőség, erdőtüzek, áradások - és mindezt a bankok is megérzik majd.
A pandémiás válság minden korábbi beavatkozásnál nagyobb gazdaságpolitikai választ követelt, ami nem hárulhatott csak a jegybankokra. A pandémia leküzdése után a világ számos országának újra a stabilizálást kell céloznia, mégpedig a gazdaságpolitikai ágak lépéseinek együttes értékelésével.
A Fed áttért az átlagos infláció célzására azt remélve, hogy ez emelni fogja az inflációs várakozásokat. Egy felmérés szerint ez egyáltalán nem történt meg. Kérdés, hogy egy hasonló lépés így értelmes opció-e az EKB számára.
Az inflációs célkitűzésnek számos, még kipróbálatlan alternatívája létezik. Ezek közül az „átlagos inflációs célkövetés” kiemelt figyelmet kapott, mert elméletileg hatékonyabb keret az alacsony infláció elleni harcban. De ha a jegybank egyáltalán nem tudja elérni célját, akkor hosszabb időszak átlagában sem fogja tudni!