Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez egyáltalán?
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Címke: pénzteremtés
A retro a monetáris politikában is divat
A világ bankrendszerei úsznak a likviditásban, így a pénzteremtésből származó jövedelem jelenleg nem a jegybankokhoz kerül, hanem privát szereplőkhöz. Ez a jövedelem pedig egyfajta transzfernek tekinthető, amit a bankrendszer nem szolgált meg.
Érvényesek maradnak-e a makroökonómia következtetései, ha figyelembe vesszük a banki pénzteremtés sajátosságait?
A makroökonómiai modellekből gyakorlatilag teljesen eltűnt a pénzmennyiség a 2000-es évek elejére. A pénzügyi válság viszont arra világított rá, hogy a monetáris aggregátumok és a kereskedelmi bankok pénzteremtése kulcsfontosságú lehet a makrofolyamatok megértésében.
Könnyen teremthetünk pénzt
A pénzt bizonyos értelemben a háztartások és a vállalatok teremtik akkor, amikor hitelfelvétel mellett döntenek, jóllehet az „előállítása” a bank mérlegében történik. Olyan ez, mint a BKK jegykiadó automatája: mi döntünk az új jegy kibocsátásáról, de azt az automata nyomtatja.
Egy népszavazás margójára, avagy a pénzteremtés alkímiája
Ritka az olyan népszavazás, különösen Svájcban, ami alapjaiban rengethette volna meg a világot és ezen belül akár a kelet-közép-európai régiót és Magyarországot is – márpedig bő egy hónapja épp egy ilyet tartottak az alpesi országban. Milyen világban élnénk ma, ha a svájciak rábólintanak az idén júniusban tartott svájci Vollgeld-referendumra?