Nők az üzleti életben: miért fontos a nemek közötti egyenlőség megteremtése?

A vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a nemek közötti egyenlőség megteremtésére, és számos női karriertámogató intézkedést vezetnek be a céges gyakorlatba. A biztató fejlemények ellenére továbbra is érezhető a nemek közti jelentős különbség. Egy friss kutatás szerint a női vezetők a valaha látott legmagasabb arányban váltanak állást, valamint az ambiciózus fiatal nők esetében is egyre nagyobb a magas fluktuáció esélye.

Miért ekkora az egyenlőtlenség (fő)város és vidék között? – az urban wage premium jelenségének rövid bemutatása

Egy budapesti munkavállaló csaknem kétszer annyit keres, mint egy szabolcsi. Valóban ennyire nagy a fejlettségbeli különbség az ország régiói között?

Fel is út, le is út: miért fontos a társadalmi mobilitás?

Az alacsony mobilitás konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket. A jómódúaknak elvileg nem áll közvetlen érdekében a mobilitás növelése, holott abból az egész társadalom profitálhat.

Társadalmi egyenlőtlenség és fenntarthatóság

Az egyenlőtlenség kérdéskörének fontosságát az a felismerés adja, hogy egy gazdaság működése nem függetleníthető annak társadalmi-politikai beágyazottságától. Blogunkon számos szempontból közelítettük már meg a problémát. Ezen írásokból emelünk ki most néhányat.

Csőstül jön a baj – ezért fáj különösen a mostani válság

Másnak érezzük ezt a válságot, mint amilyenek az eddigiek voltak, és részben igazunk is van. Mert ez nem egy válság, hanem sok egyszerre.

Viselkedési közgazdaságtan: egyenlőtlenség és koordináció

Mindennapi szinten és társadalmi kérdésekben egyaránt nagyon fontos a koordináció szerepe. Kísérletekkel kimutatták, hogy bizonyos szituációkban azért választják a rossz, de egalitárius egyensúlyt, mert a mindenki számára jobb kimenet egyenlőtlenséget okozna.

Klímacsata a gazdagok és a szegények között: kinek kell alkalmazkodnia és mennyire?

A klímaváltozásért viselt felelősség nem csak országok között osztható fel, hanem a jövedelmi helyzet alapján is, országoktól szinte függetlenül. Egy friss tanulmány és adatbázis szerint a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy feléért, a Föld lakosságának szegényebb fele ugyanakkor alig több mint a tizedéért tehető felelőssé. Magyarország régiós szinten jól áll, de a gazdagok és a szegények közötti olló nálunk is nagyon kinyílt.

Karantén, iskolabezárás: kik vannak a legnagyobb veszélyben?

Megfelelő intézkedések híján az alacsony jövedelműek, az alacsony iskolázottságúak, a nők és a fiatalok lesznek a karanténintézkedések legnagyobb vesztesei.

Powell és a tripla satu

A Fed szeptember 16-i ülése előtti helyzetben tapintható volt a feszültség. Powell elnök helyzetét a tripla satu képpel lehet a legjobban leírni.

„Egy igazi közgazdasági aranykor is következhet” – interjú Virág Barnabással a fenntartható jövő közgazdaságtanáról

Ráncfelvarrással már nem elégedhetünk meg, az alapok újragondolására is szükség van - mondta az Economania blognak Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, „A jövő fenntartható közgazdaságtana” című új jegybanki kötet szerkesztője.