Economania blog
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételekre összpontosítanak, ezért gyorsan vesznek fel és zárnak pozíciókat.
A napi híreket, bejelentéseket, majd visszavonásokat követve nehéz értékelni, hogy milyen stratégia húzódik meg az amerikai elnök vámokkal kapcsolatos bejelentései mögött. Trump főközgazdászának 2024-ben publikált tanulmánya azonban segíthet eligazodni a vámrengetegben.
2024-ben számos globális jegybanki dilemmára választ kaptunk. 2025-ben a főbb gazdaságok monetáris politikáját az országspecifikus különbségek uralhatják.
A jegybankok előtt két fontos feladat áll a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Egyrészt jól informált megfigyelőként és elemzőként fel kell tárniuk a mesterséges intelligencia gazdasági és pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásait. Másrészt fejlesztőként és felhasználóként ki kell aknázniuk az új technológiákban rejlő potenciált.
Mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról? Félnek tőle, vagy szeretik? A BIS friss tanulmánya ezekre a kérdésekre keresi a választ egy, az amerikai lakosság körében végzett felmérésre támaszkodva.
Mind az USA-ban, mind Kínában heves viták folynak az adósságszintek emelkedéséről. Michael Pettis szerint ez alapvetően strukturális probléma, és szükségszerűség a jelenlegi gazdaságpolitikai működési keretben.
A közgazdászok legtöbbször az egy főre jutó GDP-vel mérik egy ország fejlettségét. Ezen mutató alapján Japán nagyon lassan növekedett az elmúlt évtizedekben. Ha azonban korrigálunk a korfa változásával, egészen más képet kapunk.
Az év első felében három táborba voltak sorolhatók a vélemények az USA gazdasági növekedési kilátásai kapcsán: a bővülés lassulását várók, a markáns recessziót valószínűsítők és a gazdasági növekedés erősödését várók. Mára teljesen eltűntek a recessziót várók, ami gazdaságtörténeti perspektívában vet fel kérdéseket.
Az emelkedő infláció és a rivális cégek munkaerő-elcsábítása miatt a japán vállalatok egyre kevéssé tudnak kimaradni a bérversenyből. Ez három évtized után jelentős fordulatot okozhat a japán gazdaságban. De mi lesz az adósságállománnyal?
Az utóbbi hónapokban számos közgazdász hívta fel a figyelmet az ár-bér spirál kialakulásának veszélyeire, azonban a jelenlegi inflációs helyzet megoldásához sokkal hasznosabb a profit-ár spirált megérteni.