Budapesti Corvinus Egyetem MNB Intézetének hivatalos blogja.
Komoly közgazdászoktól lehet olyan véleményeket hallani manapság, hogy az államadósságtól nem kell félni. Ez bizonyos mértékig igaz lehet az Egyesült Államokra, ahol a kamat általában alacsonyabb, mint a gazdaság növekedésének üteme. Más országokban azonban ez nem tipikus.
Egy tavalyban publikált tanulmány szerint a jegybanki kutatók hajlamosabbak hatásosnak értékelni a mennyiségi lazítást, mint a nem jegybankiak. Egy idei kutatás viszont azt találta, hogy éppen a nem jegybanki publikációkban figyelhető meg a statisztikai tények torzítása, a jegybankoknál ezzel szemben nem.
Ismét erősödnek azok a hangok, amelyek az infláció visszatérésével riogatnak. De miért pont most térne vissza egy történelmi léptékkel is hatalmas globális recesszió után? Goodhart és Pradhan szerint a globális demográfiai folyamatok miatt.
Bár 2020. alapvetően a koronavírus-járványról szólt, olvasóink nem csak az azzal kapcsolatos írásainkat olvasták szívesen: népszerű téma maradt a kriptopénzek világa, a viselkedési közgazdaságtan és a heterodox közgazdasági elméletek is. Ebben a bejegyzésben a 7 legolvasottabb idei írásunkat mutatjuk be röviden.
A jegybankok szerint a járvány alatt eltűnt az infláció, de az emberek ezt nem így érzik. Csalnak a statisztikák, vagy csak mi észleljük rosszul az árdrágulás igazi ütemét?
A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozó intézkedések számos országban jól kivehető kapcsolatban állnak a második negyedéves gazdasági teljesítménnyel. Úgy tűnik azonban, hogy egyes intézkedések jobban, míg mások kevésbé fékezték a gazdaságot.
Willem Buiter hamarosan megjelenő könyvében amellett érvel, hogy a gazdaságpolitikának még a jelenlegi helyzetben is elegendő muníciója van a recesszió elleni harchoz. Minden a fiskális és a monetáris lépések megfelelő koordinációján múlik.
Az amerikai tőzsde szárnyalása és a reálgazdaság gyengélkedése azt a látszatot kelti, hogy a gazdagok még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lesznek. Pedig ebben az esetben csak arról van szó, hogy a „tőkések” a „munkásoknál” valamivel hamarabb nyerik vissza azt a jövedelmet, amit a vírusválság kirobbanásakor elvesztettek.
Az inflációs célkitűzésnek számos, még kipróbálatlan alternatívája létezik. Ezek közül az „átlagos inflációs célkövetés” kiemelt figyelmet kapott, mert elméletileg hatékonyabb keret az alacsony infláció elleni harcban. De ha a jegybank egyáltalán nem tudja elérni célját, akkor hosszabb időszak átlagában sem fogja tudni!
Kimutatható, hogy a munkanélküliség növeli a halálozási rátát. Emiatt a járványügyi korlátozások során úgy védünk meg emberi életeket, hogy közben mások életét áldozzuk fel. Megéri-e?