Economania blog
A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?
Köztudott, hogy lakóingatlan-állományunk energetikai hatékonysága gyenge, a bankok maguktól pedig nem veszik figyelembe a zöld szempontokat a lakáshitelek árazásában. Hogyan tudja egy jegybank ösztönözni a zöld átállást a lakáspiacon?
A fedezetkezelési keretrendszer kialakítása komoly hatással van a kereskedelmi bankok likviditásmenedzsmentjére, így a zöld szempontok integrálásával a feltételek módosítása révén a jegybankok érdemben befolyásolhatják a bankrendszer és azon keresztül a teljes gazdaság zöld transzformációját.
Bár továbbra is vannak viták a jegybanki szerepvállalás indokoltságát illetően, a 2020-as évek elejére uralkodó nézetté vált, hogy a jegybankoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozással és a fenntartható, körforgásos gazdaságba történő átmenettel.
Fizetnénk-e azért, hogy szén-dioxid-kibocsátásunk káros hatásait ellensúlyozzuk? Egy kutatás szerint igen, ha megfelelően tájékoztatnank minket az általunk okozott környezeti károkról.
A jegybankok több szempontból is fontos szerepet játszhatnak a zöld átalakulásban. Egyrészt a környezeti és klímakockázatok beárazását támogathatják új módszertannal és egyéb ösztönzőkkel, másrészt mobilizálhatják a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a zöld átalakulás érdekében.