Economania blog
Nem látjuk át rendszerszinten, hol van az FX származtatott termékekkel kapcsolatos dolláradósság. Pedig fontos lenne, mert a dollár a nemzetközi pénzügyi rendszer olaja, és vészhelyzetben bizonyos országokból nehezebb dollárhoz jutni.
A japán jen közel 30 százalékos gyengülést mutatott az elmúlt egy év során, amivel az 1988-as részvény és ingatlanpiaci buborék kipukkadása óta nem látott szintre csökkent az amerikai dollárral szemben. Örülnek ennek a japánok?
A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?
A legtöbb központi bank a közelmúltban már felismerte a széleskörű, többrétű, transzparens kommunikáció szükségességét. Viszont még nincs meg a kellő tapasztalatuk azt illetően, hogy melyik csatornák működnek a leghatékonyabban.
Míg az infláció rég nem látott magasságokban szárnyal, az érdemi kamatemelésekre még várni kell az USA-ban, az Egyesült Királyságban és az eurozónában. Meddig lehet bízni abban, hogy magától megoldódik a probléma?
Az átlagos inflációs célkövetés tavalyi elindításakor még nem sejthették a Fed döntéshozói, hogy ilyen hamar elérkezik az a pillanat, amikor be tudják mutatni, hogyan is kell érteni az átlagolást. Jerom Powell Jackson Hole-ban elszalasztotta ezt a pillanatot.
Az Európai Központi Bank szimmetrikussá tette inflációs célját, azonban nem vezette be az átlagos infláció célzását. Ennek ellenére azt mondják, hogy bizonyos esetekben tolerálják, ha az infláció cél fölött van. Ezt most így hogy?
Miközben erősödnek az inflációs félelmek a világban, a Fed próbálja hűteni a kedélyeket. Vajon tényleg biztosak benne, hogy átmeneti lesz az magasabb infláció, vagy ez egy trükk, ami segíti az átlagos infláció célzását?
A pandémiás válság minden korábbi beavatkozásnál nagyobb gazdaságpolitikai választ követelt, ami nem hárulhatott csak a jegybankokra. A pandémia leküzdése után a világ számos országának újra a stabilizálást kell céloznia, mégpedig a gazdaságpolitikai ágak lépéseinek együttes értékelésével.
A COVID emberemlékezet óta nem látott pusztítást végzett a világgazdaságban. Azok a befektetők viszont, akik Bitcoinban tartották pénzüket, hatalmasat kaszálhattak az árfolyamnyereségen. A koronavírus elleni vakcina azonban véget vethet Bitcoin-láznak.