Mi történt 2024-ben és mi várható 2025-ben a globális monetáris politikában?

2024-ben számos globális jegybanki dilemmára választ kaptunk. 2025-ben a főbb gazdaságok monetáris politikáját az országspecifikus különbségek uralhatják.

Addig üsd a vasat, amíg nem fáj: kell-e félni egy recessziótól az USA-ban?

4,1 százalékról 4,3 százalékra emelkedett az amerikai munkanélküliségi ráta, mire a tőzsde majdnem összeomlott. Azért ilyen ideges a piac, mert elmaradt a recesszió a Fed szigorító ciklusa után? Egyáltalán lehetséges ez? Ha igen, hogyan?

Létezik dezinfláció recesszió nélkül – keresleti sokk után

Sokan meglepődnek azon, hogy az USA-ban nem a hard landing forgatókönyv látszik megvalósulni. Valójában ez csak akkor meglepő, ha azt gondoltuk, hogy kínálatoldali volt az infláció.

Növekedési kérdés az USA-ban

Az év első felében három táborba voltak sorolhatók a vélemények az USA gazdasági növekedési kilátásai kapcsán: a bővülés lassulását várók, a markáns recessziót valószínűsítők és a gazdasági növekedés erősödését várók. Mára teljesen eltűntek a recessziót várók, ami gazdaságtörténeti perspektívában vet fel kérdéseket.

Több billió dollár láthatatlan a pénzügyi rendszerben

Nem látjuk át rendszerszinten, hol van az FX származtatott termékekkel kapcsolatos dolláradósság. Pedig fontos lenne, mert a dollár a nemzetközi pénzügyi rendszer olaja, és vészhelyzetben bizonyos országokból nehezebb dollárhoz jutni.

Mi áll a jen leértékelődése mögött?

A japán jen közel 30 százalékos gyengülést mutatott az elmúlt egy év során, amivel az 1988-as részvény és ingatlanpiaci buborék kipukkadása óta nem látott szintre csökkent az amerikai dollárral szemben. Örülnek ennek a japánok?

A 12.000 milliárd dolláros kérdés, avagy a jegybanki devizatartalékok zöldítésének dilemmái

A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?

Érthető jegybanki kommunikációt mindenkinek!

A legtöbb központi bank a közelmúltban már felismerte a széleskörű, többrétű, transzparens kommunikáció szükségességét. Viszont még nincs meg a kellő tapasztalatuk azt illetően, hogy melyik csatornák működnek a leghatékonyabban.

Jelentős lemaradásban a nagy jegybankok

Míg az infláció rég nem látott magasságokban szárnyal, az érdemi kamatemelésekre még várni kell az USA-ban, az Egyesült Királyságban és az eurozónában. Meddig lehet bízni abban, hogy magától megoldódik a probléma?

Ha a Fed helyében lennék…

Az átlagos inflációs célkövetés tavalyi elindításakor még nem sejthették a Fed döntéshozói, hogy ilyen hamar elérkezik az a pillanat, amikor be tudják mutatni, hogyan is kell érteni az átlagolást. Jerom Powell Jackson Hole-ban elszalasztotta ezt a pillanatot.