Economania blog
Lassan két éve küzd a világ a koronavírus-járvánnyal, miközben a fejlett országok jelentős részében már egy éve rendelkezésre állnak vakcinák. Felvetődik a kérdés, vajon hogyan lehet arra sarkallni minél több állampolgárt, hogy vegye fel az oltást? Egy friss tanulmány szerint sehogy.
Egy felmérésből az derül ki, hogy a férfiak önbizalma, így bérigénye is magasabb, mint a nőké, és hajlandóak tovább keresni állást azért, hogy ezt a magasabb bért megkapják. Részben ez is magyarázza, hogy a nők általában kevesebbet keresnek.
Egy friss kutatás szerint a nyári munka visszatartja a fiatalokat a bűnözéstől. És ez nem csak amiatt van, hogy munka közben kevesebb idő jut a törvénysértések számos formájára.
A koronavírus-járvány következtében az egyetemisták jelentős része online kényszerül követni az órákat, és nem tud találkozni társaival az egyetemen. Mennyit érne meg nekik, hogy visszatérhessenek a járvány előtti egyetemista élethez?
A koronavírus-járvány egyértelműen növeli a halálozások számát, ez nem vitás. De hogyan hat a pandémia a születések számára? Logikus, hogy ha heteken keresztül össze van zárva egy pár, akkor valahogy csak megpróbálják kellemesen eltölteni az idejüket.
A Fed áttért az átlagos infláció célzására azt remélve, hogy ez emelni fogja az inflációs várakozásokat. Egy felmérés szerint ez egyáltalán nem történt meg. Kérdés, hogy egy hasonló lépés így értelmes opció-e az EKB számára.
A jegybankok régóta próbálják intenzív kommunikációval formálni az inflációs várakozásokat. Egy 2019-es tanulmány szerint nem mindegy, hogy kinek és milyen formában kommunikálnak.
A randomizált kontrollált vizsgálatok jelentőségét jól mutatja, hogy a 2019-es közgazdasági Nobel-díjat Banerjee, Duflo és Kremer a globális szegénység enyhítésére kísérleti úton válaszokat kereső kutatásaikért kapták. A módszernek ugyanakkor számos hiányossága is van, amiről kevesebb szó esik.