Lassan két éve küzd a világ a koronavírus-járvánnyal, miközben a fejlett országok jelentős részében már egy éve rendelkezésre állnak vakcinák. Felvetődik a kérdés, vajon hogyan lehet arra sarkallni minél több állampolgárt, hogy vegye fel az oltást? Egy friss tanulmány szerint sehogy.
Szerző: Gánics Gergely
Miért keresnek a nők kevesebbet, mint a férfiak?
Egy felmérésből az derül ki, hogy a férfiak önbizalma, így bérigénye is magasabb, mint a nőké, és hajlandóak tovább keresni állást azért, hogy ezt a magasabb bért megkapják. Részben ez is magyarázza, hogy a nők általában kevesebbet keresnek.
A nyári munka és a fiatalkori bűnözés kapcsolatáról
Egy friss kutatás szerint a nyári munka visszatartja a fiatalokat a bűnözéstől. És ez nem csak amiatt van, hogy munka közben kevesebb idő jut a törvénysértések számos formájára.
Mennyit ér az egyetemen tanulni?
A koronavírus-járvány következtében az egyetemisták jelentős része online kényszerül követni az órákat, és nem tud találkozni társaival az egyetemen. Mennyit érne meg nekik, hogy visszatérhessenek a járvány előtti egyetemista élethez?
Google-keresések és babák
A koronavírus-járvány egyértelműen növeli a halálozások számát, ez nem vitás. De hogyan hat a pandémia a születések számára? Logikus, hogy ha heteken keresztül össze van zárva egy pár, akkor valahogy csak megpróbálják kellemesen eltölteni az idejüket.
Inflációs várakozások: néhány új fejlemény az óceán két partjáról
A Fed áttért az átlagos infláció célzására azt remélve, hogy ez emelni fogja az inflációs várakozásokat. Egy felmérés szerint ez egyáltalán nem történt meg. Kérdés, hogy egy hasonló lépés így értelmes opció-e az EKB számára.
Inflációs várakozások befolyásolása: közlemények vagy videoklipek?
A jegybankok régóta próbálják intenzív kommunikációval formálni az inflációs várakozásokat. Egy 2019-es tanulmány szerint nem mindegy, hogy kinek és milyen formában kommunikálnak.
Néhány gondolat a közgazdaságtani kísérletekről
A randomizált kontrollált vizsgálatok jelentőségét jól mutatja, hogy a 2019-es közgazdasági Nobel-díjat Banerjee, Duflo és Kremer a globális szegénység enyhítésére kísérleti úton válaszokat kereső kutatásaikért kapták. A módszernek ugyanakkor számos hiányossága is van, amiről kevesebb szó esik.