Economania blog
Az internet az 1990-es évek elejétől egy évtized alatt szinte teljesen megváltoztatott mindent. A blockchain eddig még csak azok életét változtatta meg, akik rengeteg pénzt kerestek vagy buktak vele. Ez sem elhanyagolható szempont, de ezt a kevésbé szofisztikált tulipánhagyma is tudta pár száz évvel ezelőtt.
Korunk legnagyobb lehetőséggel bíró befektetési eszköze, a művészetek megreformálásának módszere, a digitális világ egy újabb hasznos újítása vagy egy klasszikus pénzügyi buborék? Ebben az írásomban az NFT-k világába kalauzolom az olvasót.
A Libra nem más, mint egy globális devizakosár zéró hozamú kripto-ETF-je. Talányosnak és technikainak tűnik ez a mondat, pedig a helyzet ennél egyszerűbb.
Minden virtuális fizetőeszköz esetében alapvető fontosságú annak a problémának a megnyugtató kezelése, hogy egy adott digitális tokent egy adott szereplő csak egy tranzakcióban tudjon felhasználni. A tranzakciók jóváhagyása a bányászok vagy egy központi szereplő által elvileg kezelik ezt, mégis kijátszható a rendszer.
Janet Yellen, volt Fed elnök szerint „erősen spekulatív eszköz”. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint „nem tölt be semmilyen társadalmi szempontból hasznos funkciót”. Ki gondolná a vélemények alapján, hogy napjaink hype-olt eszközéről, a Bitcoinról szólnak?