Economania blog
A 2019 végén felbukkant koronavírus az élet szinte minden területét felkavarta, így nem meglepő, hogy a nyugdíjak világát sem hagyta érintetlenül a pandémia. Másképp fogunk készülni az öregkorra, másképp megyünk nyugdíjba, másképp takarítunk meg és másképp fogunk gondolkozni az idő múlásáról.
Az Egyesült Királyságban az utóbbi két évben jegyezték le a szigetország valaha mért legalacsonyabb lakossági megtakarítási rátáit. A „Brexit saga”, annak minden gazdasági vetületével, folytatódik.
Felmérések szerint a magyar lakosság mindösszesen 13-20 százaléka tudna fedezni egy váratlan kiadást. Ez azt jelenti, hogy 5 emberből legalább 4-nek gondot okoz a megélhetés, ha elveszíti az állását vagy egy nagyobb káresemény éri. Ilyenkor jellemzően csak nagyon drága megoldás marad, mint a kölcsönök, hitel vagy az alapvető ellátásokról való lemondás.
A neoklasszikus makroökonómia dominálja az elméleti kutatásokat és a közgazdaságtani oktatást a világon szinte mindenhol a mai napig. Annak ellenére, hogy már 2001-ben George A. Akerlof közgazdász a Nobel-díj átvételekor számos alapvető kritikát fogalmazott meg a neoklasszikus makroökonómiával szemben. Ebből hat olyan problémát emelt ki, amit ő a neoklasszikus makroökonómia legnagyobb kihívásainak tart.