Economania blog
A gazdaságpszichológiai és viselkedési közgazdaságtani kutatások számtalan eszközt térképeztek fel arra vonatkozóan, hogyan lehet az emberek döntéseit befolyásolni. Ezek a trükkök annyira jól működnek, hogy a legfontosabb kérdés most már az, hogyan lehet tőlük megvédeni az embereket.
Ön hol nyaral szívesebben: ahol boldogok a helyiek, vagy ahol boldogtalanok? Legyen Ön is boldog, ha több turistát szeretne látni a háza előtt!
Az ember közösségi lény. Barátaink, szeretteink boldogsága számunkra is boldogság forrása. De mitől érezzük magunkat jobban: sok pénztől vagy barátaink örömétől? Szerencsére a tudósok ezt is megmérték.
A gazdaság irányítói magától értetődőnek tartják, hogy a gazdasági növekedés jó dolog. Ugyanakkor elemzések kimutatták, hogy ez nem teszi boldogabbá az embereket.
A tőzsdék létezése óta újra és újra felmerülő gondolat, hogy a pszichológia erősebb tényező lehet az árfolyamok alakulásában, mint bármi más. A viselkedési pénzügyek tudományág ezt a tényezőt vizsgálja.
Mindennapi szinten és társadalmi kérdésekben egyaránt nagyon fontos a koordináció szerepe. Kísérletekkel kimutatták, hogy bizonyos szituációkban azért választják a rossz, de egalitárius egyensúlyt, mert a mindenki számára jobb kimenet egyenlőtlenséget okozna.
A tőzsdei befektetések legnagyobb, legfontosabb és legjobban képzett szereplői, az intézményi befektetők is figyelik és alkalmazzák a tudományos kutatások eredményeit, és ez számukra meg is éri. De akkor hogyan maradhatnak meg ezek az összefüggések és magas hozamok a piacon?
Minden nap találkozunk azzal a problémával, hogy nem pontosan tudjuk, mi lesz egy esemény kimenetele, és ezért valószínűségek alapján kell döntenünk. Ez naponta többször is megtörténik velünk, még ha nem is tudatosul. Hiába szembesülünk sokszor ilyen helyzetekkel, gyakran hozunk rossz döntést.
A jó ESG pontszámmal rendelkező cégek megbízhatóbbak és jobb pénzügyi teljesítményt nyújtanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy részvényeik tőzsdei hozamai is magasabbak, de azt igen, hogy ritkán szenvednek el extrém nagy árcsökkenést.
Ha egy téli napon 20 fokot mérnek New Yorkban, sokkal nagyobb figyelem irányul a globális felmelegedés témájára, mint egy olyan téli napon, amikor 3 fok van. Vajon érvényes-e ez a megfigyelés a részvénypiacokra is?