Economania blog
Az SVB esete ismét rávilágít arra, hogy a bankok megmentése ellentmondásos kormányzati döntés lehet, amely az adófizetők pénzét kockáztatja. Egy friss tanulmány a mesterséges intelligenciát hívja segítségül annak megválaszolására, mi az állam optimális viselkedése bankpánik esetén.
A bankokra szükség van, de nagyon oda kell figyelni rájuk, mert veszélyesek is lehetnek. 2007-2008-ban a döntéshozók szerencsére már olyan tudás birtokában voltak, ami valós segítséget jelentett a válságkezelésben.
Bankok és pénzügyi válságok: ma már mindenki számára világos, hogy a közgazdaságtanban kiemelt figyelmet érdemelnek. Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig kapták a 2022. évi közgazdasági Nobel-díjat.
Kicsi az esélye, hogy jelentős pénzügyi felfordulás indul el Kínában a mostani jelzáloghitelpiaci problémákból - köszönhetően a kínai pénzpiac és gazdaság speciális felépítésének. Az elmúlt időszak botrányai ugyanakkor a kínai gazdaság egészét érintő strukturális problémákra hívják fel a figyelmet.
A prudenciális politika mindig is ki volt téve erős érdekcsoportok lobbitevékenységének, amelyek a szabályozás visszafogását szorgalmazzák. A szabályozónak azonban a társadalmi optimumot kell szem előtt tartania. Vajon hol van ez az optimum a tőkekövetelmény esetében?
A pénzt bizonyos értelemben a háztartások és a vállalatok teremtik akkor, amikor hitelfelvétel mellett döntenek, jóllehet az „előállítása” a bank mérlegében történik. Olyan ez, mint a BKK jegykiadó automatája: mi döntünk az új jegy kibocsátásáról, de azt az automata nyomtatja.
A holland jegybank részletes kutatást közölt arról, hogyan érdemes figyelembe venni a klímaváltozás középtávú hatásait a banki stressztesztekben. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a bankoknak fel kell készülniük ilyen szcenáriókra, valamint arra is, hogy a szabályozói lépések megtételének halogatása legalább akkora kockázatot hordoz, mint az azonnali drasztikus lépés.
Talán nem túlzás Törökországot ismét - a már kissé elcsépelt fordulattal élve - Európa beteg emberének nevezni, hiszen a 2018-as év egyelőre nagyon komoly nehézségeket tartogatott a számára.
Ritka az olyan népszavazás, különösen Svájcban, ami alapjaiban rengethette volna meg a világot és ezen belül akár a kelet-közép-európai régiót és Magyarországot is – márpedig bő egy hónapja épp egy ilyet tartottak az alpesi országban. Milyen világban élnénk ma, ha a svájciak rábólintanak az idén júniusban tartott svájci Vollgeld-referendumra?
A válság utáni jelentős visszaesés után szinte az egész kontinensen fokozatosan magához tért a lakáspiac, és elsősorban az utóbbi 3-4 évben trendszerűen emelkedni kezdtek a lakásárak. Bár a fedezetérték növekedése csökkenti a potenciális veszteségeket, hamis biztonságérzetet is kelthet. A hitelezők így túlzott kockázatot vállalnak, ami az árak drasztikus csökkenése esetén jelentős veszteségeket okoznak.