Economania blog
Fel kell készülni arra az esetre is, ha a globális éghajlatváltozás és környezetrombolás jelenlegi üteme fennmarad. Az adaptációs projektek jelenleg kevésbé kezelhetőek üzleti alapon, állami szerepvállalásra is szükség van.
Az utolsó kötési áron kiszámolt kapitalizáció nem vagyon, ezért az árak esésével nem égnek el milliárdok. Hatásvadász címnek megfelelő, de a valóság ennél sokkal komplexebb.
Az internet az 1990-es évek elejétől egy évtized alatt szinte teljesen megváltoztatott mindent. A blockchain eddig még csak azok életét változtatta meg, akik rengeteg pénzt kerestek vagy buktak vele. Ez sem elhanyagolható szempont, de ezt a kevésbé szofisztikált tulipánhagyma is tudta pár száz évvel ezelőtt.
A klímaválság okai mélyen a globális társadalmi-politikai-gazdasági rendszerünkben gyökereznek. A valós megoldásoknak mindhárom aspektust célozniuk kell. De addig is fogadjuk meg Taleb professzor intelmét, aki azt mondta: ne packázz a komplex rendszerekkel!
A jegybankok több szempontból is fontos szerepet játszhatnak a zöld átalakulásban. Egyrészt a környezeti és klímakockázatok beárazását támogathatják új módszertannal és egyéb ösztönzőkkel, másrészt mobilizálhatják a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a zöld átalakulás érdekében.
A tőkepiac nem természeti jelenség, hanem társadalmi intézmény saját kulturális térrel. Kik győznek a narratívák aktuális háborújában - a TikTokerek, vagy a boomerek?
Az elmúlt években gombamód szaporodnak a környezeti, társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi termékek. Ennek jól ismert pozitív oldala a zöld beruházások felé áramló tőkemennyiség növekedése, valamint a pénzügyi szektor működési horizontján megjelent új célok. Hogyan segíthetnek a fenntarthatósági célokhoz kapcsolt hitelek és kötvények, hogy ezek az előnyök ténylegesen realizálódjanak?
A kriptopiac harmadik legnagyobb piaci kapitalizációjú szereplője egy első látásra unalmasnak tűnő stablecoin. Egyes kutatások szerint azonban a bitcoinban zajló kereskedés 60-80 százaléka ebben a coinban zajlik.
Az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez szükséges szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok elérhetetlenek valamilyen „tiszta molekula” előállítása és széles körű felhasználása nélkül. Meddig kell várnunk az áttörésre ezen a téren?
Michael Pettis és Matthew Klein könyve a kereskedelmi háború eddig kevésbé hangsúlyozott aspektusát igyekszik bemutatni. Mi közük a kereskedelmi háborúknak az osztályharchoz?