Budapesti Corvinus Egyetem MNB Intézetének hivatalos blogja.
Úgy is kezdhetnénk, hogy 20-ra lapot húzni nem kellene. Az elmúlt év sok szempontból keserű és akár hosszú távon is meghatározó volt globális szinten. 2021-ben a vakcinaháború, a hullámzó gazdasági növekedés és az egyre nagyobb adóssághegyek mellett, a digitális felgyorsulás és zöld gazdaság teheti színessé az átmenet évét.
A pandémiás válság minden korábbi beavatkozásnál nagyobb gazdaságpolitikai választ követelt, ami nem hárulhatott csak a jegybankokra. A pandémia leküzdése után a világ számos országának újra a stabilizálást kell céloznia, mégpedig a gazdaságpolitikai ágak lépéseinek együttes értékelésével.
A COVID emberemlékezet óta nem látott pusztítást végzett a világgazdaságban. Azok a befektetők viszont, akik Bitcoinban tartották pénzüket, hatalmasat kaszálhattak az árfolyamnyereségen. A koronavírus elleni vakcina azonban véget vethet Bitcoin-láznak.
Bár 2020. alapvetően a koronavírus-járványról szólt, olvasóink nem csak az azzal kapcsolatos írásainkat olvasták szívesen: népszerű téma maradt a kriptopénzek világa, a viselkedési közgazdaságtan és a heterodox közgazdasági elméletek is. Ebben a bejegyzésben a 7 legolvasottabb idei írásunkat mutatjuk be röviden.
Az nem kérdéses, hogy az iskolák bezárása csökkenti a kontaktszámot, így jó eséllyel a pandémiát is visszafogja, de riasztóan sok hosszú távon jelentkező negatív hatással kell számolni, ha az oktatás átkerül az online térbe.
A jegybankok szerint a járvány alatt eltűnt az infláció, de az emberek ezt nem így érzik. Csalnak a statisztikák, vagy csak mi észleljük rosszul az árdrágulás igazi ütemét?
Mire következtethetünk a múlt alapján: vajon hogyan fog alakulni a születések száma?
A tavalyi Nobel-díjas Esther Duflo öt olyan üzenetet fogalmazott meg a közgazdászoknak, amelyek a mostani nehéz időkben sokat segíthetnek.
A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozó intézkedések számos országban jól kivehető kapcsolatban állnak a második negyedéves gazdasági teljesítménnyel. Úgy tűnik azonban, hogy egyes intézkedések jobban, míg mások kevésbé fékezték a gazdaságot.
A karantén és a bezártság hónapjai után a budapestiek valósággal kimenekültek városi otthonaikból. Lesz-e dezurbanizáció, a városokból való tömeges kiköltözés? Választjuk-e a komfortosabb lakhatást az esetleges ingázás árán?