Budapesti Corvinus Egyetem MNB Intézetének hivatalos blogja.
A koronavírus-járvány következtében az egyetemisták jelentős része online kényszerül követni az órákat, és nem tud találkozni társaival az egyetemen. Mennyit érne meg nekik, hogy visszatérhessenek a járvány előtti egyetemista élethez?
A koronavírus-járvány egyértelműen növeli a halálozások számát, ez nem vitás. De hogyan hat a pandémia a születések számára? Logikus, hogy ha heteken keresztül össze van zárva egy pár, akkor valahogy csak megpróbálják kellemesen eltölteni az idejüket.
A 2019 végén felbukkant koronavírus az élet szinte minden területét felkavarta, így nem meglepő, hogy a nyugdíjak világát sem hagyta érintetlenül a pandémia. Másképp fogunk készülni az öregkorra, másképp megyünk nyugdíjba, másképp takarítunk meg és másképp fogunk gondolkozni az idő múlásáról.
Úgy is kezdhetnénk, hogy 20-ra lapot húzni nem kellene. Az elmúlt év sok szempontból keserű és akár hosszú távon is meghatározó volt globális szinten. 2021-ben a vakcinaháború, a hullámzó gazdasági növekedés és az egyre nagyobb adóssághegyek mellett, a digitális felgyorsulás és zöld gazdaság teheti színessé az átmenet évét.
A pandémiás válság minden korábbi beavatkozásnál nagyobb gazdaságpolitikai választ követelt, ami nem hárulhatott csak a jegybankokra. A pandémia leküzdése után a világ számos országának újra a stabilizálást kell céloznia, mégpedig a gazdaságpolitikai ágak lépéseinek együttes értékelésével.
A COVID emberemlékezet óta nem látott pusztítást végzett a világgazdaságban. Azok a befektetők viszont, akik Bitcoinban tartották pénzüket, hatalmasat kaszálhattak az árfolyamnyereségen. A koronavírus elleni vakcina azonban véget vethet Bitcoin-láznak.
Bár 2020. alapvetően a koronavírus-járványról szólt, olvasóink nem csak az azzal kapcsolatos írásainkat olvasták szívesen: népszerű téma maradt a kriptopénzek világa, a viselkedési közgazdaságtan és a heterodox közgazdasági elméletek is. Ebben a bejegyzésben a 7 legolvasottabb idei írásunkat mutatjuk be röviden.
Az nem kérdéses, hogy az iskolák bezárása csökkenti a kontaktszámot, így jó eséllyel a pandémiát is visszafogja, de riasztóan sok hosszú távon jelentkező negatív hatással kell számolni, ha az oktatás átkerül az online térbe.
A jegybankok szerint a járvány alatt eltűnt az infláció, de az emberek ezt nem így érzik. Csalnak a statisztikák, vagy csak mi észleljük rosszul az árdrágulás igazi ütemét?
Mire következtethetünk a múlt alapján: vajon hogyan fog alakulni a születések száma?