Digitális jegybankpénz – a buzzword, amiről mindenki beszél, de tudja valaki, mit is jelent pontosan?

A digitális jegybankpénz egy eszköz, ami sok mindenre jó lehet, de tartalmasan csak úgy tudunk róla beszélgetni, ha előbb végiggondoljuk, hogy mihez is akarunk kezdeni vele. Egyre több tanulmány jelenik meg a nemzetközi szakirodalomban, egyre több jegybank igyekszik kialakítani saját álláspontját egy jövőbeli digitális fizetőeszközzel kapcsolatban, illetve már két előrehaladott jegybanki projekt is zajlik Kínában és Svédországban.

Koronavírus: milyen lehetőségei és korlátai vannak a gazdaságpolitikának?

Olivier Blanchard 6 pontban szedte össze a koronavírusra adható gazdaságpolitikai válaszok lehetőségeit és korlátait. Az IMF egykori vezető közgazdásza nem hisz a konvencionális megoldásokban.

“A bankoknak sokkal jobban kellene félniük a big tech cégektől, mint a negatív kamatlábaktól” – interjú Kenneth Rogoffal

Kenneth Rogoff, aki a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének meghívására látogat Budapestre, az Economaniának adott interjújában számba veszi a globális gazdasági kilátásokat övező fő kockázatokat, valamint ismerteti, milyen előfeltételei vannak egy hatékony kamatpolitikának a negatív tartományokban.

„Ne gondold, hogy a valóság torz, ha nem illik rá az elméleted” – interjú Andrew Shenggel

A neoklasszikus közgazdaságtan lineáris és szimmetrikus megközelítései elegánsak és intuitívek, emiatt pedig nagyon vonzó, mint elméleti keret, különösen a hatalom birtokosai számára. A globális pénzügyi válság azonban nyilvánvalóvá tette a paradigma „vakságát” és válságát.

Kína és a Fed

Egy friss tanulmány szerint a Fed kamatemeléseinek számottevő növekedést visszafogó hatása lehet Kínában, ami a bankrendszert is negatívan érintené.

Mikor lesz a kínai jüan a következő dollár? – avagy a nemzetközi valuták hatalmi küzdelmeiről

Az elmúlt évtizedekben az amerikai dollár hegemóniájához kevés kétség fért. Vajon mindig létezett-e egy ennyire domináns valuta, és mennyire változhat ez a jövőben? Az ezzel kapcsolatos kutatómunkájuk eredményeit mutatja be Barry Eichengreen, Arnaud Mehl és Livia Chitu „A világ valutarendszere – múlt, jelen és jövő” című könyvben.

3000 milliárd dollár még mindig hiányzik

10 év telt el a subprime-válság kirobbanása óta, ami nem múlt el nyomtalanul, de már évek óta tart egy lassú gyógyulás a globális pénzügyi rendszerben, és az évtized eleji csúcsokhoz képest szignifikáns javulást mutat minden sérülékenységi mutató. Ez azonban nem feltétlenül van így.

Van értelme leminősíteni az USA-t?

Január 16-án olvashattuk, hogy egy kínai hitelminősítő „'A-'-ról 'BBB+'-ra, egy fokozattal leminősítette az USA szuverén adósbesorolását, ráadásul a kilátásokat is stabilról negatívra rontotta.” Persze, az eset nem példa nélküli, hiszen a 2008-as pénzügyi válság idején is elvesztette az USA az AAA minősítést, illetve a Fitch is figyelmeztetést adott ki 2017-ben, hogy ugyanez következhet be. Na de van-e értelme a bóvli kötvény határára sorolni azt a kötvényt, amelyre a világ úgy tekint, mint az egyik legbiztosabb menekülési befektetés?