Economania blog
Számtalan becslés született arra vonatkozóan, hogy milyen a monetáris politika hatása a gazdaságra. Ezek alapján hatékony eszköznek tűnik. De mi van, ha azok a tanulmányok nem jelenhettek meg, amelyek nem találták hatékonynak?
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kutatás, ugyanakkor feszültségeket is látunk.
A tudományos közösség rá van kényszerítve arra, hogy a kiadók által működtetett szakfolyóiratokban publikáljon. Ez a függőség komoly visszaélésekhez és torzulásokhoz vezet.
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak, vagy azé, aki életében csak 10 tanulmányt publikált, amelyekre viszont összesen 100.000-szer hivatkoztak? És mi köze ennek a focihoz?
Az emberi tényező okozta tévedések lehetősége része a tudományos folyamatnak. Mi történik, ha egy tudományos munka publikálása után kiderül, hogy a következtetései tévesek?
Nagy szaktudással rendelkező kutatók is követhetnek el banális tévedéseket, amelyek következménye akár a társadalom egészére kihathat. Hány végzetes hiba maradt észrevétlen a publikált szakirodalomban? Mennyire támaszkodhatunk tudományos eredményekre döntéshozóként? Mit tehetünk a tudományos eredmények megbízhatóságának növelése érdekében?
Do editors and reviewers have strong preferences for statistically significant estimation results? To understand the motivation and the extent and sources of p-hacking for the published papers, we need to unpack the editorial process, especially the roles of authors, editors, and reviewers.
A tudomány kérdéseinek megválaszolására sok esetben statisztikai módszereket veszünk igénybe. A statisztikai becslésekben azonban természetszerűleg előfordulnak hibák. Néha szándékoltan is.
Humor a tudományos életben és ami mögötte van: tyúklépések, luxus folyóiratok, jó sztorik és szemellenzők.
Egy tavalyban publikált tanulmány szerint a jegybanki kutatók hajlamosabbak hatásosnak értékelni a mennyiségi lazítást, mint a nem jegybankiak. Egy idei kutatás viszont azt találta, hogy éppen a nem jegybanki publikációkban figyelhető meg a statisztikai tények torzítása, a jegybankoknál ezzel szemben nem.