Economania blog
Nem látjuk át rendszerszinten, hol van az FX származtatott termékekkel kapcsolatos dolláradósság. Pedig fontos lenne, mert a dollár a nemzetközi pénzügyi rendszer olaja, és vészhelyzetben bizonyos országokból nehezebb dollárhoz jutni.
Az elmúlt hetekben ismét bebizonyosodott az az alapvető tézis, hogy globális szinten kizárólag a Fed játssza a „végső hitelező” szerepét, a világ még mindig dollárközpontú. Az, hogy a világ elegendő dollárlikviditáshoz jutott-e, és tehet-e a Fed még bármit is a gazdasági lassulás megakadályozására, majd kiderül.
Kenneth Rogoff, aki a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének meghívására látogat Budapestre, az Economaniának adott interjújában számba veszi a globális gazdasági kilátásokat övező fő kockázatokat, valamint ismerteti, milyen előfeltételei vannak egy hatékony kamatpolitikának a negatív tartományokban.
A kereskedelmi háborúnak megvannak a hagyományos fegyverei és stratégiái: vámok, „ellenvámok”, adminisztrációs szigorítások, külföldi cégek kizárása a hazai piacról és így tovább. Jelenleg ezen eszközök bevetését látjuk globálisan, elsősorban az USA és Kína relációjában. Az USA számára azonban hatékony fegyver lehet a tőkeáramlások korlátozása is.
Az elmúlt évtizedekben az amerikai dollár hegemóniájához kevés kétség fért. Vajon mindig létezett-e egy ennyire domináns valuta, és mennyire változhat ez a jövőben? Az ezzel kapcsolatos kutatómunkájuk eredményeit mutatja be Barry Eichengreen, Arnaud Mehl és Livia Chitu „A világ valutarendszere – múlt, jelen és jövő” című könyvben.