Economania blog
Bankok és pénzügyi válságok: ma már mindenki számára világos, hogy a közgazdaságtanban kiemelt figyelmet érdemelnek. Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig kapták a 2022. évi közgazdasági Nobel-díjat.
Egy igen érdekes könyv jelent meg nem régen „Firefighting, The Financial Crisis and Its Lessons” címmel. Szerzői a nagy pénzügyi válság amerikai "tűzoltói": Ben Bernanke, Timothy Geithner és Henry Paulson.
A válság után jelentős mennyiségű új DSGE modell született, amelyekben megjennek a pénzügyi közvetítés anomáliái. Azonban a racionális várakozások feltevésének köszönhetően ezeknek a modelleknek továbbra is komoly hiányosságaik vannak.
A 2007-08-as válság után széleskörű volt az igény a pénzügyi és makroökonómiai modellek újragondolására. Az 1930-as évekhez képest azonban sokkal kevésbé radikális fordulat következett be a közgazdasági gondolkodásban.
A világ adósságállománya a GDP kétszereséről a háromszorosára emelkedett a válság óta. Vajon milyen mutatókat nézzünk, ha szeretnénk tudni, lesz-e újabb válság ebből?
Egyáltalán nem biztos, hogy a gazdasági visszaesések valóban jó indikátorai lennének annak, hogy modelljeink és elméleteink szavatossága lejárt. Mégis érthető, hogy miért ezek azok az alkalmak, amikor elég motiváltak leszünk a változásra.
Hogyan lehetséges, hogy az elmúlt nyolcvan év legnagyobb válsága historikus összehasonlításban csak egy viszonylag kis visszaesést okozott az USA gazdasági teljesítményében? Három konzisztens válasz adható erre a kérdésre, azonban a maga módján mindegyik nyugtalanító.
Ray Dalio hedge fundja a 2008-as válságot jól vészelte át, saját bevallása szerint azért, mert addigra kidolgozta és megértette, hogyan működnek a hitelválságok. A néhány hete megjelent „A template for understanding big debt crises” könyve ebbe enged bepillantást.
Abban senki sem kételkedik, hogy vannak a piacon racionális és irracionális befektetők egyaránt. De a hatékony piacok elmélete szerint a racionális befektetők mindig korrigálják az irracionális befektetők pontatlanságait, mert ebből piaci előnyre tehetnek szert.
A gazdasági folyamatok technológiai fejlődésnek köszönhető extrém gyorsulása lehet a következő válság egyik oka – avagy mit tanulhatnak a közgazdászok egy minap elhunyt francia sztárfilozófus-tól?