Economania blog
A Squid Game néhány hét alatt letarolta a streaming világot. Az általa kiváltott hype egyre több olyan hírhullámot vet, ami nemcsak a sorozatfüggők szubkulturális blogjait tölti meg, hanem a hírügynökségek gazdasági rovatába kívánkozik.
Az amerikai tőzsde szárnyalása és a reálgazdaság gyengélkedése azt a látszatot kelti, hogy a gazdagok még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lesznek. Pedig ebben az esetben csak arról van szó, hogy a „tőkések” a „munkásoknál” valamivel hamarabb nyerik vissza azt a jövedelmet, amit a vírusválság kirobbanásakor elvesztettek.
Egy bekötött szemmel dartsot dobó majom is kiválaszthat egy olyan részvényekből álló portfoliót, mely ugyanolyan jól teljesít, mint a befektetési szakértők gondosan kialakított portfoliója. Ráadásul, ha segítünk a majomnak, még gazdagabb is lehet.
Sok országban megfigyelt jelenség, hogy a nagyobb városokban "elszállnak" a lakásárak. Ez gátolja a munkaerő mobilitását, és növeli a regionális különbségeket a munkanélküliségi rátákban.
Az ingatlanárak meredek emelkedése nem feltétlenül, illetve nem minden esetben jelent buborékot; azt a kereslet-kínálat alapvető tényezői is előidézhetik. De mik azok a fundamentumok, amelyekhez képest túlárazottak lehetnek az ingatlanok?