Budapesti Corvinus Egyetem MNB Intézetének hivatalos blogja.
Hogyan lesz az eladósodottságból recesszió? Ezt a kérdést járja körbe Emil Verner és Gyöngyösi Győző 2020 szeptemberében az American Economic Review-ben megjelent tanulmánya.
Ha valaki Tesla részvény befektetésben gondolkodna, akkor erősen javasolt Elon Musk varázsának „hőmérőzése”, esetenként sokkal jobban, mint a negyedéves jelentések böngészése. Aki túl földhözragadt módon az utóbbit tette, az garantáltan hatalmas nyereséget hagyott ki.
Mi köze van a zenének a részvényárfolyamokhoz? Csak annyi, hogy amikor vidám zenéket hallgatunk, hajlamosak vagyunk többet fizetni ugyanazért a részvényért. És ez már tudományosan is bizonyított tény.
A kutya a Wall Streeten jár, a gazdája viszont a Main Streeten maradt. Ha a Fed expanziója csak „elnyújtotta” a pórázt, akkor számíthatunk a korrekcióra.
A koronavírus-járvány számos országban a követett gazdaságpolitika újragondolását hozhatja. Adná magát, hogy a kevésbé sikeresek a sikeresek példáját kövessék, ami az Európai Unióban a német modell térnyerését jelentené – na ez az, amiből nem kérnek a franciák. Szerintük a német utat nem lehet, de nem is kell követni.
Az idei év májusát 20-át a kriptovilág szereplői türelmetlenül várják, hiszen ez az a nap, amikor a Bitcoin következő felezése elérkezik. Vajon ez egy kivételes befektetési alkalom, ahogy sokan gondolják?
A befektetők szívesebben vásárolnak olyan részvényből, ami valamiért a figyelem középpontjába került. A cégek ezt úgy tudják kihasználni, hogy a rossz híreket akkor hozzák nyilvánosságra, amikor a befektetők nem figyelnek rájuk.
Hiába a több száz éves hagyomány, még mindig rosszul számolják a hozamokat az amerikai és a legtöbb angolszász tőzsdén, aminek nagyon komoly pénzügyi hatásai vannak.
Az, hogy a jövőben a kriptopénzek lesznek az elsődleges eszközök a pénzügyi tranzakciók és az értékőrzés terén, egy teljesen reális forgatókönyv. Ezt a forradalmat azonban egészen biztosan nem a Bitcoin fogja vezetni.
A részvények árai nagy mozgásokat írnak le napról napra és évről évre, de erre jellemzően nem tud választ adni a közgazdaságtan racionális döntéshozót feltételezve. Mi lehet a hátterében, és ha valami irracionális, akkor esetleg pontosabban is előre lehet jelezni a tőzsdét, mint gondolnánk?