Hagyományainknak megfelelően 2025-ben is sokféle támában írtunk, és erre a sokféleségre olvasóink is nyitottak voltak. Az öt legolvasottabb cikkünk témái között gyakorlatilag alig van átfedés. Az egyik a mesterséges intelligencia „gondolkodását” mutatja be, míg egy másik a nemzetközi egyetemi rangsorokat. Sokan olvastak arról is, hogyan hat a születés időzítése a sportkarrierre, és az is érdekes témának bizonyult, hogy vajon a pénz jelent-e követelést az állammal szemben. Legnépszerűbb írásunk 2025-ben hazai vonatkozású kérdést boncolgatott: mennyit tudunk tankolni a pénzünkből?
Balogh Tamás László: Üzemanyag-vásárlóerő: időutazás a rendszerváltástól napjainkig
Bár az üzemanyagárak trendszerűen nőttek az elmúlt 35 évben, a magyar bérek dinamikája még erőteljesebb növekedést mutatott. Míg 1990-ben az átlagbérből alig több mint 300 liter benzint lehetett venni, addig 2024-re ez az érték 1000 liter fölé emelkedett. Balogh Tamás László cikke rámutat, hogy e növekedés hátterében nem a nyersolaj árának csökkenése áll, hanem az ellátási lánc hatékonyságának növekedése és az adóterhek arányának kedvező változása.
Neszveda Gábor: Gondolkodik-e az AI, vagy csak úgy tesz?
Az Apple kutatói arra keresték a választ, hogy a „nagy érvelő modellek” (LRM) valóban gondolkodnak-e, vagy csak eljátsszák azt. A vizsgálatokból kiderült, hogy bár közepesen nehéz feladatoknál ezek a modellek képesek levezetni a megoldást, a bonyolultabb rejtvényeknél a „gondolatmenetük” szétesik, és csak imitálják az okoskodást. Neszveda Gábor írása arra figyelmeztet, hogy az AI válaszait mindig kritikával kell kezelni, és a feladatokat érdemes kisebb részekre bontani a pontosabb eredmény érdekében.
Horváth Zsófia: Megjelent a QS 2026: így rangsorolják a világ egyetemeit
A felsőoktatás egyik legbefolyásosabb rangsora, a QS World University Rankings 2026-os kiadása ismét az MIT-t hozta ki győztesnek, amelyet az Imperial College London és a Stanford követ. Horváth Zsófia bemutatja, hogy a rangsor nemcsak a tudományos publikációkat méri, hanem nagy súllyal esik latba a foglalkoztathatóság és a fenntarthatóság is. A lista fontos iránytű lehet a diákoknak és a gazdasági döntéshozóknak egyaránt, mivel a felsőoktatás a tudásalapú gazdaság egyik alappillére.
Petróczy Dóra Gréta: A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban régóta ismert a „relatív életkor hatás”, amely szerint az év elején születettek előnyben vannak. Petróczy Dóra Gréta egy kutatás nyomán bemutatja, hogy a profi karrierről épphogy lemaradó spanyol focisták tudatosan az év első negyedére időzítik gyermekeik születését, hogy behozhatatlan előnyt biztosítsanak számukra. Ez a jelenség jól példázza, hogy a szülők reagálnak az ösztönzőkre, és saját kudarcaik elkerülése érdekében képesek akár a fogantatás idejét is stratégiailag megtervezni.
Vonnák Balázs: Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
A modern pénz mögött már nincs nemesfém fedezet, így felmerül a kérdés: mit is birtoklunk valójában, és tartozik-e nekünk ezzel az állam? Vonnák Balázs írása a „Pénz Számviteli Értelmezését” („Accounting View of Money”) mutatja be, amely amellett érvel, hogy a pénz az állam számára nem adósság, hanem saját tőke, hasonlóan egy vállalat visszatartott nyereségéhez. E megközelítés szerint a jegybank képes lehet saját magát feltőkésíteni pénzkibocsátással, bár ez nem mindig kockázatmentes.
Sikerekben gazdag, boldog új évet kíván a blog főszerkesztője és a szerzők.
Vonnák Balázs
Borítókép: pixabay.com
