Economania blog
Az USA partmenti államainak egy részében a lakásállomány bővülési üteme az áradásnak kitett területeken sokkal magasabb, mint az annak nem kitett területeken. A klímaváltozás megjelenik a lakásárakban, de csak annak függvényében, hogy mennyire hisznek benne az emberek.
Az elmúlt napokban a jelzáloghitel REIT-ektől volt hangos a nemzetközi pénzügyi sajtó, egyes cikkek egyenesen a válság epicentrumába helyezik őket. Mit érdemes róluk tudni?
Sok országban megfigyelt jelenség, hogy a nagyobb városokban "elszállnak" a lakásárak. Ez gátolja a munkaerő mobilitását, és növeli a regionális különbségeket a munkanélküliségi rátákban.
Volt olyan időszak, amikor a nyíltvégű ingatlanalapok portfólióiban az ingatlanbefektetések kisebbségben voltak. Miért fordulhat elő, hogy magas a nem ingatlanok aránya?
Az ingatlanárak meredek emelkedése nem feltétlenül, illetve nem minden esetben jelent buborékot; azt a kereslet-kínálat alapvető tényezői is előidézhetik. De mik azok a fundamentumok, amelyekhez képest túlárazottak lehetnek az ingatlanok?
Az ingatlanárak átlagjövedelemhez viszonyított emelkedése megnehezíti az első lakáshoz való jutást. Miért kerül ma többszörösébe egy ingatlan, mint 10 évvel ezelőtt? Mi mozgatja az ingatlanárakat?
Miért fektetnek pénzt komoly befektetők kiskereskedelmi egységekbe, amikor a vásárlások egyre nagyobb része online zajlik? A várakozás egyértelműen az, hogy ezek az ingatlanok fokozatos, nagymértékű funkcionális átalakulás előtt állnak.
A Brexit szavazást követő fejlemények egy újabb példája annak, amikor a nyíltvégű ingatlanalapok likviditási kockázata reflektorfénybe kerül. Hirtelen nagyfokú bizonytalanság vette körül a kereskedelmi ingatlanok, vagyis befektetéseik jelentős részének értékét, és megnövekedett a visszaváltások mértéke.
Egy friss tanulmány szerint a Fed kamatemeléseinek számottevő növekedést visszafogó hatása lehet Kínában, ami a bankrendszert is negatívan érintené.
A válság utáni jelentős visszaesés után szinte az egész kontinensen fokozatosan magához tért a lakáspiac, és elsősorban az utóbbi 3-4 évben trendszerűen emelkedni kezdtek a lakásárak. Bár a fedezetérték növekedése csökkenti a potenciális veszteségeket, hamis biztonságérzetet is kelthet. A hitelezők így túlzott kockázatot vállalnak, ami az árak drasztikus csökkenése esetén jelentős veszteségeket okoznak.