Economania blog
A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése sokakból aggodalmat vált ki: attól tartanak, hogy a gépek térnyerése tömeges munkanélküliséget fog kirobbantani. A történelemben azonban nem először fordul elő, hogy drasztikusan megváltoznak a munkakörülmények.
A félvezető iparág a komputer chipek teljesítményét évente 50 százalékkal tudta növelni öt évtizeden keresztül. Ez a folyamat a Moore-törvény, és ezen alapul az exponenciális kor elnevezés.
Ismét erősödnek azok a hangok, amelyek az infláció visszatérésével riogatnak. De miért pont most térne vissza egy történelmi léptékkel is hatalmas globális recesszió után? Goodhart és Pradhan szerint a globális demográfiai folyamatok miatt.
Az elmúlt két évtizedben a virtuális és a valós határai a korábbinál is jobban kezdenek elmosódni. Mennyire ismerhető meg és befolyásolható egy felhasználó, ha célzott tesztek alá vethető, ha célzott szituációkba helyezhető, ha minden interakciója rögzített?
If the next crisis is exactly like the last one, any policymaker can simply follow the actual textbooks. But what if the next crisis is completely different?
Hogyan lehetséges, hogy az elmúlt nyolcvan év legnagyobb válsága historikus összehasonlításban csak egy viszonylag kis visszaesést okozott az USA gazdasági teljesítményében? Három konzisztens válasz adható erre a kérdésre, azonban a maga módján mindegyik nyugtalanító.
Ray Dalio hedge fundja a 2008-as válságot jól vészelte át, saját bevallása szerint azért, mert addigra kidolgozta és megértette, hogyan működnek a hitelválságok. A néhány hete megjelent „A template for understanding big debt crises” könyve ebbe enged bepillantást.
A Brexitet sokan hajlamosak egy két évvel ezelőtti egyszeri népszavazási döntéshez kötni. Vezető brit pénzügyi szakértők szerint azonban az Európai Uniótól való mostani brit távolódás több mint negyed-százada kezdődött, mégpedig azzal, hogy európai szövetségesei épp akkor hagyták magára Londont, amikor az angol font elleni spekuláció a tetőfokára hágott.