Economania blog
Egyre inkább felértékelődik, hogy mikor teszünk valamit, mennyi ideig tartanak a folyamatok és milyen sebességgel zajlanak le, a múltbeli mintázatok felismerése nélkül pedig nem is nagyon érdemes komplex rendszerek megértésével próbálkozni.
A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!
Steve Keen, Professor of Economics and Head of the School of Economics, Politics and History at Kingston University London, one of the most recognized critic of the neoclassical economics, gave an interview to Kristóf Lehmann, the head of the MNB Department.
Bizonyos szakmák a mai napig azzal küzdenek, hogy a közgazdászok két évszázada az „egyéb” kategóriába sorolták őket. És mindez egy téves metafóra miatt.
Akerlof szerint a közgazdászok túlzott törekvésre a matematizálásra háttérbe szorítja azokat a szoft módszereket, amelyekkel számos új és releváns jelenség megérthetővé, megismerhetővé válna. Emiatt a közgazdaságtan nem azzal foglalkozik, amire a társadalomnak szüksége lenne.
Hol marad a nagy jegybankok monetáris politikájának normalizációja? Tudnak-e egyáltalán érdemben lazítani a jelenleg is alacsony kamatszintről? Lehetséges-e még hatásos nemkonvencionális intézkedés a jelenlegi felfúvódott mérlegekkel? Vége a monetáris politikának?
Furán festhetnek kívülről a közgazdászok, akik mintha a szakmai alapvetésekkel kapcsolatban sem nagyon tudnának közös nevezőre jutni. Az utóbbi bő évtizedben több „amiben-minden-közgazdász-egyetért” lista is készült, amelyek természetesen jelentősen változtak és amelyeken így jól látható a közgazdaságtani gondolkodás változása is.
A neoklasszikus közgazdaságtan lineáris és szimmetrikus megközelítései elegánsak és intuitívek, emiatt pedig nagyon vonzó, mint elméleti keret, különösen a hatalom birtokosai számára. A globális pénzügyi válság azonban nyilvánvalóvá tette a paradigma „vakságát” és válságát.
The linear and symmetric approach of neoclassical economics is elegant, intuitive and very attractive, especially to those in power. However, the global financial crisis showed clearly that we are facing a huge paradigm blindness and therefore a paradigm crisis.
A Köz-Gazdaság című folyóirat 2018/4 kötetének tematikus rovatában öt bloggerünk tanulmánya jelent meg az elmúlt év végén. A cikkek a közgazdaságtan közelmúltban nyilvánvalóvá vált hibáit, hiányosságait igyekeznek felmutatni, valamint bemutatni az alternatívákat.