A 12.000 milliárd dolláros kérdés, avagy a jegybanki devizatartalékok zöldítésének dilemmái

A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?

Hogyan lesz a zöld kötvényekből zöld Magyarország?

Az elmúlt években a hazai piacokon is megjelentek az első zöld instrumentumok, többek között kibocsátásra kerültek zöld minősítéssel rendelkező vállalati kötvények és jelzáloglevelek. Bár számos írás született ezeknek az értékpapíroknak a pénzügyi aspektusairól, kevesebb szó esik arról, hogy a reálgazdaság mely területein jelennek meg a zöldkötvények által bevont források.

A jegybanki fedezetkezelés is beszállt a klímaváltozás elleni háborúba

A fedezetkezelési keretrendszer kialakítása komoly hatással van a kereskedelmi bankok likviditásmenedzsmentjére, így a zöld szempontok integrálásával a feltételek módosítása révén a jegybankok érdemben befolyásolhatják a bankrendszer és azon keresztül a teljes gazdaság zöld transzformációját.

Sustainability-linked hitelezés: alacsonyabb kibocsátás, alacsonyabb kamat

Az elmúlt években gombamód szaporodnak a környezeti, társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi termékek. Ennek jól ismert pozitív oldala a zöld beruházások felé áramló tőkemennyiség növekedése, valamint a pénzügyi szektor működési horizontján megjelent új célok. Hogyan segíthetnek a fenntarthatósági célokhoz kapcsolt hitelek és kötvények, hogy ezek az előnyök ténylegesen realizálódjanak?