Economania blog
A 2016-os Párizsi Klímaegyezmény fő céljának elérése érdekében globálisan évi 3300 milliárd dollár finanszírozásra lenne szükség 2030-ig. A jegybanki tartalékkezelők együttesen nagyjából 12.000 milliárd dollárnyi eszközt menedzselnek. Adódik a kérdés: be lehetne-e csatornázni ezeket a forrásokat a zöld gazdasági fordulat finanszírozásába?
Az elmúlt években a hazai piacokon is megjelentek az első zöld instrumentumok, többek között kibocsátásra kerültek zöld minősítéssel rendelkező vállalati kötvények és jelzáloglevelek. Bár számos írás született ezeknek az értékpapíroknak a pénzügyi aspektusairól, kevesebb szó esik arról, hogy a reálgazdaság mely területein jelennek meg a zöldkötvények által bevont források.
Habár a zöld befektetések piaca jelentős fejlődésen ment keresztül létrejötte óta, a zöld fordulat útjában továbbra is számos akadály áll. A piac evolúciója előbb-utóbb eljut arra a pontra, amikor már nem tud kötelező szabályok nélkül működni.
A fedezetkezelési keretrendszer kialakítása komoly hatással van a kereskedelmi bankok likviditásmenedzsmentjére, így a zöld szempontok integrálásával a feltételek módosítása révén a jegybankok érdemben befolyásolhatják a bankrendszer és azon keresztül a teljes gazdaság zöld transzformációját.
A zöld, vagyis fenntarthatósági és környezetvédelmi célok elérését szolgáló, dedikált forrásgyűjtésben az államok egyre aktívabb szereplőnek számítanak. Magyarország 2020-ban bocsátotta ki első zöld kötvényét a nemzetközi piacon, 2021-től pedig rendszeresen von be forrást ebben a formában a forintpiacon.
Mérés nélkül nem lehet átállni a fenntartható gazdasági működésre, a nehézség ugyanakkor az, hogy egyelőre mind adatból, mind széles körben elterjedt, megalapozott módszertanból hiány van. Íme az 5 legfontosabb kihívás!
A jelek szerint semmi nem állíthatja meg a jegybanki világ zöld forradalmát, ami a monetáris politikai gyakorlat radikális átalakulását hozhatja – úgy fest ugyanis, hogy a jegybankárok elkezdtek nem hinni a piacnak.
A jegybankok több szempontból is fontos szerepet játszhatnak a zöld átalakulásban. Egyrészt a környezeti és klímakockázatok beárazását támogathatják új módszertannal és egyéb ösztönzőkkel, másrészt mobilizálhatják a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a zöld átalakulás érdekében.
A francia jegybank a zöld jegybankolás egyik élharcosa. Elnöke, François Villeroy de Galhau szerint el kell érni a zöld áttörést a monetáris politikában, és érvényesíteni kell a klímaszempontokat az eszközvásárlási programokban.
Az elmúlt években gombamód szaporodnak a környezeti, társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi termékek. Ennek jól ismert pozitív oldala a zöld beruházások felé áramló tőkemennyiség növekedése, valamint a pénzügyi szektor működési horizontján megjelent új célok. Hogyan segíthetnek a fenntarthatósági célokhoz kapcsolt hitelek és kötvények, hogy ezek az előnyök ténylegesen realizálódjanak?