A viselkedési közgazdaságtan ideái már a makroökonómia területén is megjelentek. Hogyan működik egy olyan gazdaság, amelyben nem racionálisan döntenek a szereplők?
Makroökönómia a válság után: viselkedési makroökonómia (1. rész)
Címke: racionalitás
Nem értjük az idő értékét?
Az emberek többnyire nem valamilyen komoly elemzés útján hozzák meg döntéseiket, hanem egyszerű heurisztikák, egyszerűsítések mentén. Döntéseik során hajlamosak elhanyagolni azokat a szempontokat, amiben viszonylag hasonlóknak tűnnek a következmények, még ha ezek nagyon fontos szempontok is.
Az IPO rejtély
A tőzsdére frissen bevezetett részvények hozama szisztematikusan nagyon magas az első napon. Ezek az erős félreárazások már régóta foglalkoztatják a piaci szereplőket és a pénzügy területen dolgozó kutatókat egyaránt, de a mai napig nem teljesen egyértelműek a számok mögött álló mechanizmusok.
Megbánjuk a külvárosba költözést?
Az emberek rengeteg időt töltenek ingázással, és jellemzően ezt nagy tehernek élik meg. A lakhely megválasztása esetében túlbecsülik a külváros pozitív hatásait és kellemes környezetét, míg az olyan szempontokat, mint például az ingázással járó kellemetlenségek, alulbecsülik, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni.
Döntési hibák: a fogalmazás ereje
Egy adott döntési helyzetet át lehet mindig úgy fogalmazni, hogy nagyságrenddel megnöveljük az egyik vagy másik lehetőség vonzerejét. A viselkedési közgazdaságtan irodalmában az ilyen összefüggéseket keretezési hatásnak (framing effect) szokták nevezni.
Részvényárak irreális mozgásai
A részvények árai nagy mozgásokat írnak le napról napra és évről évre, de erre jellemzően nem tud választ adni a közgazdaságtan racionális döntéshozót feltételezve. Mi lehet a hátterében, és ha valami irracionális, akkor esetleg pontosabban is előre lehet jelezni a tőzsdét, mint gondolnánk?
Tőzsde és a viselkedési pénzügyek: túlértékeljük a valószínűtlent?
Több tőzsdei stratégiát is megihletett Kahneman és Tversky Nobel emlék-díjas megközelítése, a kilátás elmélet (prospect theory).
A modern pszichológia trükkje a vásárlás befolyásolására
A marketing régóta használja a csali hatást, míg a sztenderd közgazdaságtan még a létezésének a lehetőségét is elveti. Viszont, ha nem ismerjük, akkor még kiszolgáltatottabbak leszünk vele szemben.