Economania blog
Van-e az irracionális befektetőknek szerepük a piaci ár kialakulásában? Az általános érvelés szerint ez nem lehetséges, hiszen ők folyamatosan veszítenek a vagyonukból a hibáik miatt, ami végül ahhoz vezet, hogy eltűnnek a piacról.
A tőzsdére frissen bevezetett részvények hozama szisztematikusan nagyon magas az első napon. Ezek az erős félreárazások már régóta foglalkoztatják a piaci szereplőket és a pénzügy területen dolgozó kutatókat egyaránt, de a mai napig nem teljesen egyértelműek a számok mögött álló mechanizmusok.
Az emberek rengeteg időt töltenek ingázással, és jellemzően ezt nagy tehernek élik meg. A lakhely megválasztása esetében túlbecsülik a külváros pozitív hatásait és kellemes környezetét, míg az olyan szempontokat, mint például az ingázással járó kellemetlenségek, alulbecsülik, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni.
A mentális könyvelés jelensége miatt még a professzionális befektetők is elkerülhető hibákat követnek el, és olyan pénzügyi döntéseket hoznak, aminél egyértelműen van jobb.
Két különböző definíciója is létezik a boldogságnak. Az egyik az azonnali boldogság, míg a másik az emlékeken alapuló boldogság. Az elsőre úgy lehet rákérdezni, hogy „Mennyire érzi magát boldognak most?”, míg a másikra: „Mennyire volt boldog az elmúlt egy évben?” Az emberek döntéseiknél sokszor azt veszik inkább figyelembe, hogy mire fognak emlékezni.
Abban senki sem kételkedik, hogy vannak a piacon racionális és irracionális befektetők egyaránt. De a hatékony piacok elmélete szerint a racionális befektetők mindig korrigálják az irracionális befektetők pontatlanságait, mert ebből piaci előnyre tehetnek szert.