Economania blog
A matematikai Nobelként is emlegetett Abel-díjat a múlt héten nyerte el Lovász László, magyar matematikus. A díj arra a magyar matematikai tradícióra is ráirányítja most a figyelmet, amihez az egyetlen magyar származású közgazdasági Nobel-díjas, Harsányi János munkássága is kötődik.
A tavalyi Nobel-díjas Esther Duflo öt olyan üzenetet fogalmazott meg a közgazdászoknak, amelyek a mostani nehéz időkben sokat segíthetnek.
A 2020. évi Közgazdasági Nobel-emlékdíjat Paul Milgromnak és Robert Wilsonnak ítélték oda, akik az árveréselmélet fejlesztésével és új aukciós formátumok feltalálásával érdemelték ki a rangos elismerést.
A randomizált kontrollált vizsgálatok jelentőségét jól mutatja, hogy a 2019-es közgazdasági Nobel-díjat Banerjee, Duflo és Kremer a globális szegénység enyhítésére kísérleti úton válaszokat kereső kutatásaikért kapták. A módszernek ugyanakkor számos hiányossága is van, amiről kevesebb szó esik.
A kitüntetést a „a globális szegénység csökkentésének kísérleti megközelítéséért” kapták. Az általuk alkalmazott módszertan segít megtalálni a szegénység okait, feltárni a szakpolitikai programok hatását, és választ adhat költséghatékonysági kérdésekre is.
A közgazdasági Nobel-díj nem egyenletesen, sőt, nagyon koncentráltan oszlik meg a világ tudósai között akár születési hely, akár képzési intézmény szerint. Mi ebből a tanulság, ha magyar Nobel-díjasokat szeretnénk képezni?
A közgazdasági Nobel-emlékdíj idei kitüntetettje két amerikai professzor lett, akik a gazdasági növekedés elméletének megújítása terén elért eredményekért részesültek a díjban.
A közgazdaságtan megreformálását sürgetők szerint itt az ideje, hogy a jelentőségüknek megfelelően kezdjük kezelni a törvényeket, a szokásokat, a kultúrát, az önkéntes és civil társadalom szervezeteit, azaz a társadalom intézményi kereteit. A módszertani váltás mindenképp szükséges ahhoz, hogy a közgazdaságtudomány közelebb kerüljön a realitásokhoz, az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a 33 tézist megfogalmazó reformmozgalom szerint annak ellenére küzdeni kell ezekért a gondolatokért, hogy az alapjaik több mint száz éve ismertek, mégpedig elég nagy nevű közgazdászok írásaiból.
10 év telt el a subprime-válság kirobbanása óta, ami nem múlt el nyomtalanul, de már évek óta tart egy lassú gyógyulás a globális pénzügyi rendszerben, és az évtized eleji csúcsokhoz képest szignifikáns javulást mutat minden sérülékenységi mutató. Ez azonban nem feltétlenül van így.
Felmérések szerint a magyar lakosság mindösszesen 13-20 százaléka tudna fedezni egy váratlan kiadást. Ez azt jelenti, hogy 5 emberből legalább 4-nek gondot okoz a megélhetés, ha elveszíti az állását vagy egy nagyobb káresemény éri. Ilyenkor jellemzően csak nagyon drága megoldás marad, mint a kölcsönök, hitel vagy az alapvető ellátásokról való lemondás.