Fizetnénk-e azért, hogy szén-dioxid-kibocsátásunk káros hatásait ellensúlyozzuk? Egy kutatás szerint igen, ha megfelelően tájékoztatnank minket az általunk okozott környezeti károkról.
Harc a klímaváltozás ellen – érdekel minket valójában?
Szerző: Banai Ádám
2008-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg MSc fokozatát Pénzügyi befektetéselemző és kockázatkezelő szakon. Doktori fokozatát ugyancsak a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte a Gazdálkodástani Doktori Iskolán. 2008 nyarán kezdte pályafutását a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási területén elemzőként. 2013 és 2017 között főosztályvezetőként irányította az Alkalmazott kutatás és stresszteszt főosztály munkáját. 2017-ben lett a Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság igazgatója. Munkája során a hazai és a regionális bankrendszert érintő kérdések szinte minden területével foglalkozott. A bankrendszer kockázatait, helyzetét felmérő elemzések mellett nagyobb lélegzetű kutatásokat készít, amelyek segítik a bankrendszerrel kapcsolatos policy-döntéseket, illetve a szabályozások kialakítását.
A fánk-hatás
A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen népességmozgást indított el a járvány, illetve vajon tartósan új életformára rendezkednek-e be az emberek.
Mi vár ránk 2050 után?
Az Európai Központi Bank által készített legújabb stresszteszt megmutatja, hogyan hat a klímaváltozás a pénzügyi rendszerre az előttünk álló 30 évben. Extrém hőség, erdőtüzek, áradások - és mindezt a bankok is megérzik majd.
Stop GameStop – hogy ne kelljen leégnie az egész erdőnek
Bár a 2000-es évek eddig is bővelkedtek érdekes pénzügyi eseményekben, így is a toplisták élmezőnyébe került a Redditen szerveződő kisbefektetők összehangolt befektetési lépése a GameStop cég kapcsán. Felügyeleti szempontból a kulcskérdés: lehet-e bármit tenni a szerveződő csoportok ellen?
7 trend, ami meghatározhatja 2021-et
Úgy is kezdhetnénk, hogy 20-ra lapot húzni nem kellene. Az elmúlt év sok szempontból keserű és akár hosszú távon is meghatározó volt globális szinten. 2021-ben a vakcinaháború, a hullámzó gazdasági növekedés és az egyre nagyobb adóssághegyek mellett, a digitális felgyorsulás és zöld gazdaság teheti színessé az átmenet évét.
Digitális jegybankpénz – a buzzword, amiről mindenki beszél, de tudja valaki, mit is jelent pontosan?
A digitális jegybankpénz egy eszköz, ami sok mindenre jó lehet, de tartalmasan csak úgy tudunk róla beszélgetni, ha előbb végiggondoljuk, hogy mihez is akarunk kezdeni vele. Egyre több tanulmány jelenik meg a nemzetközi szakirodalomban, egyre több jegybank igyekszik kialakítani saját álláspontját egy jövőbeli digitális fizetőeszközzel kapcsolatban, illetve már két előrehaladott jegybanki projekt is zajlik Kínában és Svédországban.
Mi vár ránk november 3. után?
Ha Trump nyer, alacsonyabb lehet a költekezés és az adóteher, lassabb a kilábalás, kevésbé szabályozottak a szektorok és „barnább” az energiaszektor. Biden győzelme esetén magasabb lehet a hiány, gyorsabb a kilábalás, magasabb az adó- és szabályozói terhelés, zöldebb a gazdaság.
Fontos, hol lakunk! De erre csak a karanténban jöttünk rá?
A karantén és a bezártság hónapjai után a budapestiek valósággal kimenekültek városi otthonaikból. Lesz-e dezurbanizáció, a városokból való tömeges kiköltözés? Választjuk-e a komfortosabb lakhatást az esetleges ingázás árán?
Féljünk a zombiktól?
A 2000-es években megnövekedett a zombi vállalatok aránya a fejlett országokban. A zombi cégeknek nyújtott hitelek nemcsak potenciális pénzügyi stabilitási kérdéseket vetnek fel, hanem kiszorítják az egészségesebb, termelékenyebb vállalatokat, akik így nem jutnak forráshoz.
A plázák jövője
Miért fektetnek pénzt komoly befektetők kiskereskedelmi egységekbe, amikor a vásárlások egyre nagyobb része online zajlik? A várakozás egyértelműen az, hogy ezek az ingatlanok fokozatos, nagymértékű funkcionális átalakulás előtt állnak.