Hiába a több száz éves hagyomány, még mindig rosszul számolják a hozamokat az amerikai és a legtöbb angolszász tőzsdén, aminek nagyon komoly pénzügyi hatásai vannak.
A leggyakrabban használt hozamszámítás egyszerűen az árfolyamokat használja, és ez alapján a mai záróárat elosztja a tegnapi záróárral, és kivon belőle egyet. Tehát a piaci árak alapján számolja a változást. Bár egyszerű és intuitív, ez a számítási mód mégis alapvetően hibás. Hiszen az árfolyam nagymértékben változik az osztalékok miatt is.
Például, ha egy cég 40 forintot fizet minden egyes részvény után, akkor ésszerű, hogy a részvények ára 40 forinttal csökkeni fog, mivel pontosan ennyivel kevesebbet ér maga a cég. Természetesen a befektető szempontjából ez nem probléma, hiszen pont ezzel a 40 forinttal gazdagabb lesz az osztalék kifizetés miatt. Viszont aki csak az árfolyamokat figyeli, azt a következtetést vonhatja le, hogy csökken az árfolyam, és valami gond van a céggel.
Annak ellenére, hogy közismert ez az összefüggés, és az alapszintű pénzügyi tananyagban is szerepel, még mindig hibásan kezelik a világ legnagyobb tőzsdéjén is (Hartzmark és Solomon, 2018). Például az amerikai indexeket még mindig az árfolyamok alapján számolják ki, és nem számolják újra az osztalékfizetésekkel korrigálva. A hírcsatornák is az árfolyamváltozásokra koncentrálnak, és nem veszik figyelembe az osztalékokat.
Ennek az egyszerű hibának köszönhetően számos területen alakulnak ki furcsa folyamatok (Hartzmark és Solomon, 2018). A legerősebb hatás, hogy az így rosszul számolt tőzsde indexek alulteljesítőknek tűnnek az osztalékfizetés napján a valósághoz képest. Ezzel összhangban az újságok is sokkal negatívabb hangvételűek az osztalékfizetések napján annak ellenére, hogy ez nem jelent rosszul teljesítést pénzügyi értelemben.
De ennél is fontosabb következménye ennek a hibának, hogy például ezeken a napokon sokkal jobban teljesítőnek tűnnek a befektetési alapok, hiszen könnyebb túlteljesíteni egy olyan indexet (ami általában a benchmark), ami hibásan számolva kisebbnek tűnik. Ennek következményeképpen megnő a befektetési alapokba küldött pénz ezeken a napokon.
Felmerülhet a kérdés, hogy nem lehet, hogy valamilyen más okozza ezt, és csak látszólag van a számítási hibának ekkora jelentősége. Hartzmark és Solomon (2018) vizsgálata alapján ennek minimális az esélye, mivel a legtöbb országban, mint például Kanadában, Kínában, Franciaországban, Hong Kongban vagy Mexikóban, ahol hasonlóan rosszul számolják az indexeket, ugyanezt a hatást tudták azonosítani. Ezzel szemben kevés, de néhány országban jól számolják az indexeket, mint például Brazília vagy Németország, és ott nem találtak ilyen összefüggést. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy tényleg az indexek hozamainak hibás számítása okozza ezt a jelenséget.
Érdekességképpen megjegyzem, hogy Magyarországon a BUX indexet megfelelően számolják az osztalékokkal együtt, bár Hartzmark és Solomon (2018) tanulmánya nem terjedt ki Magyarország vizsgálatára.
Neszveda Gábor
Hivatkozás:
Hartzmark, S. M., & Solomon, D. H. (2018). Reconsidering returns. Available at SSRN 3039507.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
