A koronavírus alapjaiban változtatta meg a világ életét, és óriási erőfeszítéseket tesznek világszerte, hogy minimalizálják az egészségügyi következményeit. Sajnos eközben kialakul egy gazdasági probléma is. Pontosan még nem látni, hogy ennek mekkora hatása lesz, és az is csak körvonalazódik, hogy mely szektorokat hogyan érinthetik a koronavírus hatásai. Ráadásul a legtöbb statisztika nagyon lassan, csak hónapok múlva érkezik meg, ami még nehezebbé teszi a helyzetelemzést.
Erre lehet megoldás a pénzügyi piacok reakcióját vizsgálni, hiszen ott másodpercek alatt beépülhetnek a várakozások az árfolyamokba akár vírusokra vonatkozóan is (Adda 2016). Ezt használták ki a zürichi (Ramelli és Wagner 2020) és chicagói egyetem (Gormsen és Koijen 2020) kutatói is a koronavírus hatásait vizsgálva, és számos érdekes összefüggést mutattak ki arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan változtak és változnak a koronavírus terjedésével kapcsolatos gazdasági várakozások.
Az eddigi időszak három részre osztható. Az első szakaszban, január 2. és január 17. között még csak sejtések fogalmazódhattak meg. A második időszakban, január 20. és február 21. között már egyértelmű volt a hatás Kínában, de még nem tekintettek rá globális fertőzésként. A harmadik szakaszban, február 24-től kezdve viszont egyértelműen globális veszedelemnek lehet tekinteni a hírek alapján is. Például az Amerikai Egyesült Államokban a cégek hivatalos megbeszélései között január 22-én került említésre először, de március második hetére már minden cég hivatalos megbeszélésén szóba került (Ramelli és Wagner 2020).
A piaci reakcióból leszűrt következtetések a következők voltak. Először is egyértelmű szektorális hatás figyelhető meg az árfolyamokban. Az energiaszektor járt a legrosszabbul és a telekom iparág teljesített a legjobban az időszak alatt. Másodszor egyértelmű negatív hatása volt annak is, ha a cégnek nagy kitettsége volt a kínai, vagy általában a nemzetközi piacok felé. Viszont meglepő módon ezek a hatások már az első szakaszban megjelentek – igaz, még nem látványos mértékben. Mindez azt sugallja, hogy a befektetők egy része már meglepően korán jól érzekelte, hogy mit jelenthet a koronavírus.
Szintén érdekes összefüggés, hogy a harmadik szakaszba érve egyértelműen fontossá vált, hogy mennyire van eladósodva egy cég. Így a piac azt is várta, hogy a kialakult helyzetet majd a pénzügyi közvetítő rendszer is felerősíti.
Gormsen és Koijen (2020) azt is megbecsülte, hogy a piac mekkora visszaesést vár a vírus hatására. Ezek alapján az osztalék-kifizetés várhatóan 28 százalékkal csökken amerikában és 22 százalékkal az EU-ban, míg az amerikai GDP 2.2 százalékkal, az EU GDPje pedig 2.8 százalékkal csökken éves szinten. Ráadásul mind a március 13-i, mind a március 24-i gazdaságélénkítő csomag csak közép és hosszú távra (3-10 év) növelte a várakozásokat, míg a rövid távú növekedési várakozások ezen csomagok hatására nem változtak érdemben.
Neszveda Gábor
Hivatkozások:
Adda, J. (2016). Economic activity and the spread of viral diseases: Evidence from high frequency data. Quarterly Journal of Economics, 131(2), 891-941.
Gormsen, N. J., & Koijen, R. S. (2020). Coronavirus: Impact on Stock Prices and Growth Expectations. University of Chicago, Becker Friedman Institute for Economics Working Paper, (2020-22).
Ramelli, S., & Wagner, A. F. (2020). Feverish Stock Price Reactions to COVID-19. Swiss Finance Institute Research Paper, (20-12).
Főoldali kép forrása: pixabay.com
