A közgazdsági Nobel-díjban eddig már 99 ember részesült, mégis közülük nagyon kevesen foglalkoztak kifejezetten gazdaságtörténettel. A ritka kivételek közé tartozik Douglass C. North, Robert W. Fogel és 2025-től Joel Mokyr.
A Nobel-díjat megosztva kapta, a bizottság indoklása alapján „a technológiai fejlődés által lehetővé tett fenntartható növekedés kulcsfeltételeinek azonosításáért”.[1]
Joel Mokyr megmutatta, hogyan vált a gazdasági növekedés tartóssá az ipari forradalom után. A Nobel-bizottság szerint Mokyr munkája rávilágított arra, hogy a tudományos ismeretek és a gyakorlati technológia közötti együttműködés, valamint a társadalom nyitottsága az újításokra voltak azok a feltételek, amelyek korábban hiányoztak, de az ipari forradalom idején együttesen megjelentek. Ez a kulturális és tudásalapú fordulat tette lehetővé, hogy a technológiai fejlődés ne csak rövid fellendüléseket, hanem hosszú távú gazdasági növekedést eredményezzen.
Néhány érdekes eredmény tudományos munkásságával kapcsolatban:
Miért nem Kína?
Mokyr A Culture of Growth: The Origins of the Modern Economy című könyvében bemutatja, hogy milyen tényezők segítették elő a felvilágosodást és az ipari forradalmat.
Mokyr szerint az ipari forradalom ritka és váratlan esemény volt. Mint az evolúciós meglepetések, akár meg sem történhetett volna, vagy máshol is bekövetkezhetett volna. A kulturális evolúció modelljeinek előnye, hogy nem előre meghatározott ok-okozati összefüggéseket írnak le, hanem valószínűségeket. Az ipari forradalomhoz olyan technológiai fejlődés kellett, amely nem fulladt ki, hanem önmagát erősítve gyorsuló pályára állt.
Mokyr szerint Kínában az hiányzott, hogy verseny legyen – mind az eszmék piacán, mind a politikai hatalom szintjén. Bár Kínában élénk szellemi élet és sok technológiai felfedezés volt (például hajóépítésben és órakészítésben), a központosított állam és a konzervatív bürokrácia elfojtotta a fejlődést. Az eszmék piacára való belépés akadályai magasak voltak.
Mivel Kínában nem volt meg a szükséges kulturális és intézményi háttér, kimaradt mind az európai típusú felvilágosodásból, mind az ipari forradalomból. A felvilágosodás Európában nemcsak a hasznos tudás gazdasági alkalmazását segítette elő, hanem olyan intézményeket is megerősített, amelyek szükségesek a technológiai lendület fenntartásához: jogállamiság, hatalmi ellensúlyok és a káros érdekérvényesítés szigorú korlátozása.
Miután a Nyugat felfedezte Kínát, lelkesen átvette annak ötleteit és termékeit – például a porcelánt –, amelyeket nem próbáltak „elrejteni” vagy sajátként feltüntetni. Ezzel szemben a kínai elit nem mutatott érdeklődést a nyugati kultúra iránt, így az ország zárkózott maradt, és lemaradt a gazdasági fejlődésben.
Mechanikai kompetencia
A „tweakers”, vagyis az apró fejlesztéseket végző gyakorlati szakemberek kulcsszerepet játszottak az ipari forradalom sikerében Joel Mokyr szerint. Ők voltak azok, akik nem feltétlenül találtak fel új technológiákat, de képesek voltak a meglévő találmányokat továbbfejleszteni, működőképessé tenni és széles körben alkalmazni. Ez a mechanikai kompetencia tette lehetővé, hogy a tudományos és technikai újítások ne csak elméletben létezzenek, hanem valódi gazdasági hatást gyakoroljanak.
Mokyr kutatásai szerint Nagy-Britanniában különösen erős volt ez a szakemberréteg: mérnökök, gépészek, órások, fémművesek, papírgyártók és más technikusok alkották ezt a réteget, amely képes volt az új technológiákat adaptálni és továbbfejleszteni. Ezek az emberek gyakran kapcsolatban álltak tudományos társaságokkal, publikáltak, vagy részt vettek szakmai közösségekben, így közvetlenül hozzájárultak a tudás áramlásához és alkalmazásához.
A gyakorlati szakemberek tehát hidat képeztek a tudományos elmélet és a gazdasági gyakorlat között, és nélkülük az ipari forradalom technológiai újításai nem tudtak volna széles körben elterjedni és fenntartható növekedést eredményezni. Mokyr szerint éppen ez a mechanikai kompetencia volt az egyik döntő tényező abban, hogy miért éppen Nagy-Britanniában indult el az ipari forradalom (Mokyr, 2010).
Mindennek a titka egy levelező klub?
Republic of Letters (Levelek Köztársasága) talán Európa egyik legkülönlegesebb spontán szellemi fejlődése volt. Ez egy informális, nemzetközi tudósokból – filozófusokból, természettudósokból és más értelmiségiekből – álló közösség volt, akik levelezés és publikációk révén vitatták meg, fejlesztették és bírálták egymás gondolatait. A levelezésük – amelyet gyakran nyilvánossá tettek – gyakorlatilag egy folyamatos, szakértői véleményezésen alapuló tudományos folyóiratként működött.
A Republic of Letters „polgárai” szigorú szabályokat követtek: minden levélre válaszolni kellett, az ötletek eredeti szerzőit el kellett ismerni, és minden tudást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kellett tenni. Így magánúton hozták létre a közjót: az új tudást.
Ez a kis elit alkotta az eszmék szabadpiacának gerincét – egy olyan piacét, amely egyszerre volt versengő és együttműködő. Mokyr szerint ebben nincs ellentmondás, hiszen a piacok elemzése megmutatja, hogy a harmonikus és versengő erők együttélése nem kivétel, hanem szabály.
A Republic of Letters tagjai között megtalálható volt Erasmus, Bacon, Voltaire, Hume, Smith, Newton, Descartes, Condorcet, Spinoza – és sok kevésbé ismert gondolkodó. Ez a szellemi közösség kritikus és dogmamentes volt. Bár sok tudós függött királyok és nemesek támogatásától, a Republic of Letters informális akkreditációs rendszerként működött, amely biztosította, hogy a támogatott tudósok valódi értelmiségiek legyenek, ne csalók vagy bábfigurák. A mecénások közötti versengés a legjobb tudósokért hozzájárult a gondolati és szólásszabadság kialakulásához, amely a 17. század végére már megszilárdult (Mokyr, 2017).
Petróczy Dóra Gréta
Hivatkozások:
Mokyr, J. (2010). The Enlightened Economy an Economic History of Britain 1700-1850. Yale University Press. New Haven, Connecticut
Mokyr, J. (2017). A Culture of Growth: The Origins of the Modern Economy. Princeton University Press, Princeton, New Jersey
A másik két friss Nobel-díjas közgazdászról ebben a cikkünkben olvashat.
[1] https://www.nobelprize.org/prizes/economic-sciences/2025/press-release/
Borítókép: Google Gemini által generált
