Brexit: a szavazás eddigi hatása a brit gazdaságra

Néhány napja volt pontosan két éve annak, hogy a britek az Európai Unióból való kilépésre szavaztak. Ennek alkalmából dióhéjban áttekintjük, hogy azóta milyen hatással is lehetett a szavazás néhány brit gazdasági mutatóra, valamint a lakosság életszínvonalára, hiszen mind a gazdaság, mind az életszínvonal kiemelt figyelmet kapott a népszavazást megelőző kampányban.

Fontos elöljáróban megjegyezni, hogy a kilépéssel kapcsolatos tárgyalások még nem zárultak le, a hivatalos kilépés 2019. március 29-én, magyar idő szerint éjfélkor várható, melyet az eddigi egyeztetések szerint egy átmeneti időszak fog követni. Jelen írásunk az elmúlt két évre összpontosít, a Brexit hosszú távú hatásairól nem kívánunk értekezni. A Brexit magyar munkaerőpiaci vonatkozásával itt foglalkoztunk.

Font és az infláció

A font már a szavazást megelőző hónapokban is gyengült, majd a szavazás után kb. 10%-ot esett, 2016. októberére pedig már kb. 15%-kal ért kevesebbet, mint a referendumot megelőzően. A piaci újraárazás mögött egy kevésbé versenyképes gazdaság képe és nagyobbfokú bizonytalanság állhat.

A font leértékelődése késleltetve megjelent az inflációs számokban is (1. ábra), hiszen a brit fogyasztók számára a külföldről importált áruknak megnövekedett a (fontban mért) ára[1].  Itt két dolgot érdemes kiemelni: a termékek újraárazódása nem azonnali, hosszú hónapokat is igénybe vehet, amíg az Egyesült Királyságba exportáló cégek, illetve a brit importőr cégek átállítják az árakat miután meglévő szerződéseik lejárnak. Ezt az ábra is szemlélteti. Másrészt, hogyha a font árfolyama stabilizálódik, előbb-utóbb a késleltetett hatások megszűnése után az infláció is csökkenni fog (feltételezve, hogy nincs egyéb sokk).[2] Valóban, az inflációs adatok már csökkenő trendet mutatnak.

Egy LSE tanulmány úgy becsli, hogy 1,7%-ot adott hozzá a szavazást követő 12 hónap inflációjához a kilépés melletti döntés.  A szavazást követő második évre nincs (még) eredmény, de nem elképzelhetetlen egy nagyságrendileg ugyanekkora szám.

A nominális kereseteket viszont nem növelte a font esése, ezért úgy becslik, hogy éves szinten egy átlagos háztartás kb. 450 fonttal (160 ezer Ft) keresett kevesebbet reálértelemben a Brexit döntés következtében. Hogy kit, milyen mértékben érintett, attól függött, hogy fogyasztásuk mekkora hányadát képezte importált áru/szolgáltatás. Az Egyesült Királyságon belül London érezhette legkevésbé ezt az inflációs hatást, hiszen a londoniak keresetük nagyobb részét költik albérletre, amely nem importált. Ezzel szemben Észak-Írország lehetett a leginkább kitéve ennek a hatásnak, mert arányaiban sokat költenek élelmiszerre, ruházatra és üzemanyagra, melyeknek mind nagy az importtartalma.

1.ábra: A font és az infláció

Forrás: Bank of England, ONS, saját szerkesztés
Az infláció az ONS fő inflációs mutatóját, a CPIH-et jelöli.

GDP

Az Egyesült Királyság GDP növekedése érezhetően lassult a szavazás óta. A Centre for European Reform kutatóközpont néhány napja megjelent tanulmányában úgy becsli, hogy a szavazás következtében 2,1%-kal kisebb az Egyesült Királyság gazdasága, mint a szavazás nélkül lenne. A közgazdaságtanban mindig nehéz ilyen következtetésekre jutni, mert nem lehet két állapotot megfigyelni és számszerűen összehasonlítani, hiszen csak az egyik következett be. A szerzők ezt úgy próbálják áthidalni, hogy egy algoritmus segítségével,  fogyasztási, befektetési és reál GDP adatok alapján, létező országokból gyúrnak össze egy szintetikus Egyesült Királyságot. Vagyis a szavazást megelőzően ez a szintetikus Egyesült Királyság az igazi Egyesült Királysághoz hasonló gazdasági adatokat produkált, míg 2018. 1. negyedév végére 2,1%-kal nagyobb volt a gazdasága. Érdekesség, hogy az algoritmus szerint az USA (24%), Japán (20%) és Kanada (16%) mellett Magyarország is jelentős súllyal (23%) szerepel ebben a szintetikus formációban.

2. ábra: Reál GDP növekedés

Forrás: Bank of England, saját szerkesztés
Negyedéves átlagos növekedés. A 2018. 1. negyedéves szám a BoE becslése.  180 ország reál GDP-jét súlyozzák az Egyesült Királyság exportjában képviselt részesedése alapján.

Még hogyha némi bizonytalanság is övezi a Brexit hatás pontos mértékét, kevés a kétség afelől, hogy a világgazdasági trendekkel ellentétben a szavazás óta jelentősen lassult az ország gazdasága. Ez rajzolódik ki, akár az exportpiacokkal vetjük össze (2. ábra), akár a többi G7 országgal[3].  Ez annak ellenére igaz, hogy a font leértékelődése következtében versenyképesebbé vált az exportszektor, ez pedig önmagában a GDP növekedésének az irányába hat.

A lassabb gazdasági növekedésnek többféle Brexittel kapcsolatos oka lehet, egy részük átmeneti. A vállalatok például elnapolhatták a beruházási döntéseik egy részét, míg tisztábban látják a jövőt. A növekvő infláció következtében történő reálkereset-csökkenés pedig visszafogottabb fogyasztáshoz vezethetett. (Ez utóbbi hatást ugyanakkor valamelyest kompenzálta a csökkenő megtakarítási ráta.)

Összefoglalva tehát, a vártnak megfelelően a Brexit döntés – eddig legalábbis – csökkentette a gazdasági expanzió ütemét és a lakosság életszínvonalát is. Ugyanakkor nem látszik (pl. itt vagy itt), hogy drasztikusan megváltozott volna a britek kilépéssel kapcsolatos véleménye – bár ezt nehéz felmérni, a szavazás előtt sem sikerült.  Lehetséges magyarázat, hogy a kilépésre szavazók számítottak ilyen átmeneti hatásra, a gazdasági előnyöket (például az alacsonyabb EU befizetések miatt) pedig a távolabbi jövőben, a kilépést követően várják. A lakossági fogyasztás vártnál kisebb esése, a megtakarítási ráta csökkenése utalhatnak erre a bizakodásra. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a gazdasági érveknél fontosabbak voltak mások, és az eddig tapasztalt gazdasági hatás nem volt olyan mértékű, hogy ezen változtatott volna.

Baranyai Eszter

[1] A Brexit nem csak a leértékelődött font révén hat az inflációra, de ez a legfontosabb csatorna.

[2] Más szóval, a deviza leértékelődése csak átmenetileg növeli az inflációt, folyamatos deviza-gyengülés tudná tartósan magasan tartani az árszínvonal-emelkedést.

[3] Míg 2015-ben a G7 országok közül a leggyorsabban növekvőek között volt, az utóbbi évben a leglassabbak közé szorult vissza.