A portfolio.hu-n szeptemberben megjelent „Mentsük meg a világot! Klíma és vegán befektetések” című videóban elhangzott állításokra szeretnék pár mondatban reagálni. Azért tartom fontosnak a pontosítást, mert a zöldbefektetésekkel és az ESG-vel kapcsolatos fogalmakat a szerző nem megfelelően kezelte, ráadásul nem szólt benne az elmúlt évek talán reménykeltő változásairól.
ESG, SRI, zöldbefektetések: egy tőről fakadnak, de nem ugyanazok!
A videó az ESG-t, az SRI-t, valamint a zöldbefektetéseket szinte szinonimaként kezelte, miközben a valóságban ezek a fogalmak nem teljesen ugyanazt jelentik. Kezdjük tehát a videóban egyként kezelt fogalmak szétszálazásával: a korábbi évtizedekben elterjedt etikus befektetések (nagyjából ennek a gyűjtőfogalma az SRI – Socially Responsible Investment) és az ESG közti differencia tisztázásával. Az etikus befektetések hagyományosan egyes iparágak (például tömegpusztító fegyverek, dohányipar stb.) teljes kizárását jelentették az adott befektető értékrendjének megfelelően, függetlenül ennek negatív pénzügyi hatásaitól, azaz vállalva az esetleges negatív hozamhatásokat is.
Az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Irányítási tényezők szisztematikus figyelembevétele) ezzel szemben pénzügyi értékalapú („value investment”) szemlélet, a szó hagyományos befektetési értelmében. A cél a vállalat működésében materiális (azaz várhatóan tényleges pénzügyi hatással járó) környezeti, társadalmi és irányítási tényezők azonosítása és figyelembevétele a befektetési folyamat során, a magasabb hozam (és/vagy alacsonyabb kockázat) elérésének érdekében.
A zöldbefektetések jellemzője, hogy üzletileg is alátámasztott módon valamilyen konkrét, pozitív környezeti hatást céloznak. Fontos, hogy a pozitív környezeti hatás elérése nem jelenti a piaci keretrendszer, azaz a pénzügyi hozam/kockázat megközelítés feladását.
Nézzük akkor tehát a részleteket.
Zöldbefektetések
A fent említett pozitív környezeti hatás röviden két dimenzió vonatkozásában mutatkozhat meg: ez a csökkentés („mitigation”) és az alkalmazkodás („adaptation”). Az első értelemszerűen a negatív környezeti hatások (például szén-dioxid-kibocsátás) iparági bontásban pontosan meghatározott mértékű csökkentését takarja az adott befektetés megvalósításával. Az alkalmazkodás a klímaváltozás negatív hatásaira történő felkészülést jelenti: például gátak építése alacsony fekvésű tengerparti területeken. Mindenesetre egyre pontosabb és objektívebb mérőszámok és taxonómiák (pl.: EU Taxonomy) igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy mit is lehet zöldbefektetésként definiálni és mit nem.
A zöld befektetési alapok esetében eddig ugyancsak a standardok hiánya nehezítette meg az eligazodást a befektetők számára. Szinte bármelyik alapkezelő marketingelhette zöldalapként termékét, ehhez elég volt az olajszektor vagy más, hasonlóan karbonintenzív iparágak kizárása a befektetési univerzumból.
A tervek szerint egyrészt a jövőben a fenti zöldbesorolások előírásainak megfelelően kell majd megadni, hogy az alap által a portfólióban tartott vállalatok tevékenységének hány százaléka felel meg a zöld követelményeknek (például az EU zöld taxonómiájának).
A másik változás az EU-ban forgalmazott alapok tekintetében várható, ugyanis a közeljövőben bevezetik az ún. karbon benchmarkok (kvázi „karboncsökkentett indexek”) definícióját, amelyet az adott alapok követhetnek majd. E benchmarkoknak az eredeti „anyaindex” (ilyen lehet például egy egyszerű részvényindex mint DAX, S&P500 stb., azaz az általános, nem szűrt indexek) teljes karbon-intenzitásához képest kell bizonyos szén-dioxid-csökkentést elérniük az egyes vállalatok részarányának célzott változtatásával. Azonban ezt nem lehet majd pusztán egyes szektorok (például olajszektor) kizárásával elérni, hiszen a karbonsemleges gazdaságba való átmenet érdekében ösztönözni szükséges a jelenleg még igencsak szennyező iparági szereplőket az emisszió csökkentésére.
ESG: környezeti, társadalmi és irányítási tényezők figyelembevétele a magasabb hozam reményében
Az ESG szemlélet integrációja során olyan új aspektusokból is elemzésre kerül a cég, amelyet korábban a befektetők nem vagy nem kellő mélységben vizsgáltak. Például a vállalat által nyújtott szolgáltatások, termékek ökológiai fenntarthatóságát, a vállalat nyersanyag- és energiafelhasználási hatékonyságát, termékbiztonsági kockázatokat, adatbiztonsági kockázatokat, munkavállalói jogokat, elégedettséget és még több száz minél jobban számszerűsített faktort. A koncepció arra a feltételezésre épül, hogy az adott vállalatról gyűjtött ESG információk javítják a befektetés minőségét és jobb kockázat/hozam döntéshez vezetnek.
Számos cég specializálódott már e tényezők összegyűjtésére, amik a vállalati jelentésektől kezdve a médiafigyelésen át akár a műholdak által szolgáltatott adatokig terjedhetnek. Fontos, hogy az ESG alapú befektetések terjedése remélhetőleg pozitívan alakítja a vállalatok működését és viselkedését is, és így juthatunk el visszacsatolásként a valós pozitív környezeti, társadalmi és irányítási hatásokhoz. (Mellékszál, de a videóban elhangzotthoz képest a korrupció csak egyetlen elem az irányítási tényezők közül.)
Az ESG befektetésekkel kapcsolatos jelenlegi legnagyobb kihívás kétségkívül a standardok hiánya; számos alap használhatja akár „érdemtelenül” az ESG jelzőt. A jövőben remélhetőleg ebben is változás történik, az EU szintjén már zajlanak a technikai előkészületek egy ESG standard kialakításáról.
Összefoglalás
A zöldbefektetések és az ESG egyre nagyobb teret nyernek globálisan, mindazonáltal valóban „nem teljesen kész” koncepciók, és természetesen közel sem csodaszerek. Ráadásul jelenleg az alkalmazásuk a befektetők részéről nagyobb körültekintést igényel. A későbbiekben a standardok bevezetése hozzájárulhat a hitelesség növekedéséhez, amely jelentősen megkönnyítheti a befektetők döntéseit is.
Ahogy a videóban is látszott, sajnos még a befektetésekkel foglalkozó szakemberek is összemossák a fogalmakat, de azt is el kell ismerni, hogy sok befektetési alap és pénzügyi intézmény „green washingra” és kizárólag marketingcélra használta e fogalmakat a múltban. A fentebb leírt folyamatok erre válaszul remélhetőleg számos pozitív változást hoznak, így aki ESG vagy zöldalapba fektet, az azt kapja, amit szeretne, mind kockázat és hozam, mind pedig környezeti (és társadalmi) hatás tekintetében.
És végül egy kisebb logikai ellentmondás: a videó készítője szerint az egyéni fogyasztási preferenciák megváltoztatása az egyetlen igazi módja a pozitív környezeti hatás elérésének és a változásnak, míg a befektetési „szokásokat” ebben a tekintetben is irrelevánsnak tartja. Megjegyzés nélkül azért ne menjünk el amellett, hogy számos szakértő három évtizede a fogyasztók változásától várja az áttörést, és azóta is csak nő a CO2-kibocsátás. Lépjünk tovább, és tételezzük fel, hogy a fiatal generációk számára ez valóban létfontosságú témává vált, és ezért tudatosan döntve átalakítják a fogyasztási szokásaikat, amiként számos kutatás is ebbe az irányba mutat. A két kérdés ekkor a következő:
- Melyik cégnek lesz több ügyfele, nagyobb bevétele és profitja a jövőben, azaz végül melyik cég lesz nagyobb valószínűséggel a jobb befektetés: amelyik tudatosan figyel az ESG faktorokra a működése során, vagy amelyik nem?
- Milyen módszerrel lehet nagyobb valószínűséggel időben azonosítani e cégeket: passzív indexkövető stratégiával (ami ebben a tekintetben végül hatékony ugyan, de értelemszerűen piackövető), vagy szisztematikusan alkalmazott ESG elemzéssel?
Ha pedig a fogyasztói szokások átalakulása csak egy örök reménység maradna, akkor is számos szigorodó szabályozás, technológiai változás mutathat a gyorsabban és hatékonyabban reagáló cégek esetleges hosszú távú felülteljesítésének irányába. Vagyis a változás nem kizárólag a fogyasztói preferenciákon múlik.
Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy noha a piaci megoldások szerepet játszhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben, valóban naivitás lenne azt hinni, hogy a piac önmagában képes kezelni ezt a globális problémát. A piaci mechanizmus átalakítására tett lépések éppen ezért fontos eszközök a probléma kezelésére.
Tapaszti Attila
Főoldali kép forrása: pixabay.com
