Az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben csökkentette betéti kamatát -0,4-ről -0,5 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok az EKB-nál tartott fölös (a kötelező tartalék feletti) likviditásukra[1] nagyobb „büntetőkamatot” fizetnek, mint eddig. Hangsúlyozom, ők fizetnek azért, hogy kölcsönadják pénzüket a központi banknak.
Egy jegybanki kamatcsökkentés célja többek között az, hogy a kereskedelmi bankok is csökkentsék ügyfélkamataikat, nagyobb költekezésre ösztönözve a háztartásokat, vállalatokat. Vajon működik-e ez a negatív kamatok világában?
A probléma az, hogy a negatív jegybanki kamat áthárítása az ügyfelek betéteire problémássá válik a zérus környékén, több okból is. Egyrészt, negatív kamatért miért tartana bárki is pénzt a bankban? Ha készpénzben tartaná, legalább a kamatot nem vesztené el. Másrészt a nulla lélektani korlátot is jelent: az ügyfelek érzékenyebben reagálhatnak a kamatcsökkentésre, és ez növelheti a betétekért folytatott versenyt a bankok között. A betétek kiáramlásától való félelem miatt így egyik bank sem meri negatív tartományba csökkenteni betéti kamatát.
Ha viszont a bank nem tudja teljes mértékben érvényesíteni a jegybanki kamatcsökkentéseket saját betétein, profitja zsugorodni fog. Ez az egyik fő kockázat, amit sokan kiemelnek az EKB lépése kapcsán. No nem a bankok tulajdonosainak és alkalmazottainak jólétét, hanem a monetáris transzmissziót és a pénzügyi rendszer stabilitását féltve. A csökkenő profit ugyanis a bankok tőkeakkumulációs képességét és hitelezési aktivitását is csökkenti. Ezt erősíti meg Heider és szerzőtársainak (2019) friss tanulmánya, melyben kimutatják, hogy azok az euroövezetbeli bankok, amelyek jobban rá vannak utalva a háztartások és vállalatok betéteire, kevésbé aktívak a hitelezésben, amióta az EKB negatív tartományba csökkentette kamatát. Vagyis sérül a monetáris transzmisszió.
Van-e megoldás erre a problémára? Neves közgazdászok már számos ötlettel álltak elő, hogyan lehetne a kamatpolitika hatékonyságát a nulla alatt is megőrizni. Willem Buiter például mindjárt három javaslatot fogalmazott meg tíz évvel ezelőtt, köztük a készpénz megszüntetését szorgalmazva. Való igaz, hogy sok ország közelít a készpénzmentes élethez, a készpénz teljes felszámolása azonban sehol sem számíthatna kedvező fogadtatásra.
Egy fokkal finomabb megoldást javasol Kenneth Rogoff nemrég megjelent könyvében (Rogoff, 2016), aki csak a nagy címletű bankjegyeket vonná ki a forgalomból, ami azért lenne hasznos, mert elsősorban a feketegazdaságnak fájna, és nem annak a kisembernek, aki kevésbé jártas a mobiltelefonon vagy neten történő bankolásban, és ezért ragaszkodik a készpénzes tranzakciókhoz. A nagy címletek megszűntetése nem csak visszaszorítaná a bűnözést és az adóelkerülést, hanem fokozná a monetáris transzmisszió hatékonyságát negatív kamatok esetén is, ugyanis a készpénztartás drágábbá válna, így a bankok jobban át tudnák hárítani a negatív kamatokat az ügyfelekre.
Amennyiben a kedves Olvasó most hirtelen megérteni véli, hogy miért döntött tavaly az EKB az 500 eurós bankjegy megszüntetéséről, szeretném felhívni a figyelmét arra a tényre, hogy csak az új bankjegyek kibocsátását szüntetik meg, a forgalomban lévők még sokáig törvényes fizetési eszköz maradnak. Vagyis vélhetően nem arról van szó, hogy az EKB nagyon-nem-konvencionális módon a monetáris bázis szűkítésével próbálna lazítani a monetáris kondíciókon.
Vonnák Balázs
Hivatkozások:
Buiter, Willem H., 2009. “Negative nominal interest rates: Three ways to overcome the zero lower bound,” The North American Journal of Economics and Finance, Elsevier, vol. 20(3), pages 213-238, December.
Heider, Florian, Farzad Saidi and Glenn Schepens, 2019. „Life below Zero: Bank Lending under Negative Policy Rates,” The Review of Financial Studies, Volume 32, Issue 10, October 2019, Pages 3728–3761,
Rogoff, Kenneth S., 2016. „The Curse of Cash,” Princeton University Press
[1] Egész pontosan csak annak egy részére, ugyanis az EKB éppen a cikk témáját képező problémák miatt a többlettartalék egy részét mentesíti a „büntetőkamattól”.
Főoldali kép forrása: pixabay.com
