Talán emlékszünk még arra, amikor nyáron számos olyan vélemény jelent meg a sajtóorgánumokban, hogy a svédek jól befürödtek liberális járványkezelési hozzáállásukkal, hiszen a gazdaságuk legalább annyira visszaesett, mint a szigorúbb korlátozásokat bevezető szomszédos országok, de eközben sokkal magasabb volt a halálozási rátájuk. Nyilván, a svéd modell (már ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről) megítélése komplex kérdés, amire itt nem vállalkoznék. Érdemes azonban áttekinteni, milyen kapcsolat volt a járvány első hulláma alatt a korlátozások intenzitása és a gazdasági teljesítmény között.
A következőkben európai országok második negyedéves GDP-adatai és egy, a korlátozások szigorúságát mérő mutató segítségével szeretnék néhány összefüggést bemutatni. A GDP-számok az Eurostat honlapjáról, a korlátozások szigorúságát mérő adatok pedig az Oxfordi Egyetem Blavatnik School of Government részlegétől származnak. Utóbbi egy kompozit indikátor („stringency index”), melynek alindexei is érdekesek lehetnek, ugyanis azok külön mérik például az iskola- és munkahelybezárásokat, a gyülekezések vagy éppen a nemzetközi utazások korlátozását. A GDP-veszteség számszerűsítésére a 2018 és 2020 első negyedévei közötti időszakra trendet illesztettem minden országra, és kiszámoltam, hogy a 2020. második negyedévi adat hány százalékkal marad el a trendtől. A korlátozások indexe (és az alindexek) esetében a második negyedéves napi adatok átlagát használtam.
Az alábbi ábra mutatja a kapcsolatot a korlátozások szigorúsága (vízszintes tengely) és a GDP-veszteség között:
Forrás: Eurostat, The Oxford COVID-19 Government Response Tracker, saját számítás
Az első és legfontosabb észrevétel, hogy jól kivehető kapcsolat van a korlátozások és a visszaesés között: az index 10 pontos növelése nagyjából 2 százalékponttal nagyobb GDP-veszteséggel párosult. Vagyis a teljes korlátozás körülbelül 20 százalékos gazdasági visszaeséssel konzisztens.
Nem véletlen az előbbi mondat szóhasználata: szándékosan kerültem az ok-okozati interpretációt, ugyanis csak együttmozgást figyelhetünk meg, ami még nem feltétlenül jelent kauzalitást. Mindazonáltal jó okunk van azt hinni, hogy ezt az összefüggést döntő részben a korlátozások GDP-re gyakorolt hatása mozgatja.
Az általános mintázaton túl érdemes kiemelni bizonyos országokat is. A bevezetőben már említett, és a 2020 második negyedévében a legalacsonyabb indexszel rendelkező Svédország viszonylag közel fekszik a regressziós egyeneshez, vagyis nagyjából annyival esett vissza a gazdaság, mint amennyivel az a korlátozások alapján megjósolható lenne. Svédország szomszédai (Finnország, Norvégia), melyekre hivatkozva gyakran beszéltek a svéd modell kudarcáról, ténylegesen kisebb veszteséget szenvedtek el szigorúbb korlátozások mellett. De ők inkább a kivételt jelentik, mint a szabályt: az ábra alapján 4-5 százalékponttal jobban kellett volna visszaesni a GDP-jüknek.
Említésre méltó még Spanyolország és az Egyesült Királyság is. Ebben a két országban a gazdaság visszaesése jóval nagyobb volt annál, mint ami a korlátozások és a GDP közötti kapcsolatból következne. Utóbbiban közel 10 százalékponttal több GDP hiányzott a második negyedévben, mint a hozzá hasonló intenzitású korlátozást alkalmazó országokban.
Ha a Stringency Index komponenseit is összevetjük a GDP-veszteséggel, képet nyerhetünk arról is, hogy valójában melyek azok az intézkedések, amelyek leginkább együttmozogtak a gazdasági aktivitással. Ebben az esetben még inkább kerülni kell az ok-okozati értelmezést, de továbbra is igaz, hogy egy erős korreláció utalhat arra, hogy az adott intézkedés ténylegesen kihat a reálgazdasági teljesítményre.
Korrelációk a 2020. második negyedévi GDP-veszteséggel
Forrás: Eurostat, The Oxford COVID-19 Government Response Tracker, saját számítás
A fenti táblázat tanúsága szerint a teljes index általában jól ragadja meg a korlátozások és a gazdasági teljesítmény kapcsolatát, de egyes komponensei is hasonló mértékben együttmozognak a GDP-veszteséggel. Legerősebben a kijárási korlátozások, az iskolabezárások és – valamivel kisebb mértékben – a közösségi események elmaradása mutat kapcsolatot a reálgazdasággal. Érdekes, hogy a korrelációk alapján az iskolabezárások jobb előrejelzői a GDP-veszteségnek, mint a munkahelyek „bezárása”. A skála másik végén áll az országba történő ki- és belépések korlátozása, valamint a gyülekezési korlátozások, mivel ezek gyenge vagy semmilyen kapcsolatot nem mutatnak a gazdaság visszaesésével.
Természetesen az itt bemutatott összefüggések ok-okozati elemzése csak több tényező bevonásával, és egy szofisztikáltabb módszertannal lehetséges, ami viszont nagyon hasznos lenne az optimális járványkezelési stratégia kialakításához. Mert a korlátozásoknak nemcsak gazdasági, hanem azon túlmutató szociális és emberéletekben is kifejezhető negatív következményei is lehetnek.
Vonnák Balázs
Főoldali kép forrása: pixabay.com
