Lovász László Abel-díjának közgazdaságtani jelentősége

A matematikai Nobelként is emlegetett Abel-díjat a múlt héten nyerte el Lovász László, magyar matematikus. Gratulációnk mellett azért is emlékszünk meg róla blogunkon, mert a díj arra a magyar matematikai tradícióra is ráirányítja most a figyelmet, amihez az egyetlen magyar származású közgazdasági Nobel-díjas, Harsányi János munkássága is kötődik.

Lovász ebben a rövid interjúban elmeséli a véletlen számok matematikai bizonyításokba és algoritmusokba emelésének történetét, amit számos magyar név fémjelez. Elbeszélése szerint Neumann János volt az egyik legnagyobb híve a véletlen algoritmusok alkalmazásának annak ellenére, hogy az ő korában azok használata még nem volt matematikailag kellően megalapozott. Ezeknek a hiányzó alapoknak a lerakásában maga Lovász is részt vett. A véletlennek bizonyításokban való alkalmazását egy másik híres magyar matematikus, Erdős Pál találta fel. Hozzá köthető az Erdős-Rényi féle véletlen gráfok kifejlesztése, ami központi fogalma a Barabási Albert László hozzájárulásával világhírűvé lett hálózatelméletnek.

A közgazdasági elméletben a korlátozott információjú gazdasági döntési helyzetek elemzésében kapott szerepet a véletlen matematikai leírása. Makrogazdasági modellekben ez leggyakrabban a jövő bizonytalanságában, mikroökonómiában a szerződő felek, például megbízó és ügynök közti információs aszimmetriákban jelenik meg a véletlen számokkal leírt bizonytalanság. Játékelméletben pedig a kifizetések bizonytalanságának megragadásában kap szerepet a véletlen. Az ilyen típusú játékokat Bayes-i játékoknak nevezik. Ezek kifejlesztéséért és a Nash-egyensúly Bayes-i kiterjesztésért pedig Harsányi János érdemelt közgazdasági Nobel díjat 1994-ben.

Harsányi János magyar származású volt, akár csak a Lovász által is felidézett, a véletlen matematikájának kidolgozásában résztvevő híres matematikusok. Vajon ez is egy véletlen? Ennek eldöntését az olvasóra bízzuk.

Rácz Olivér

Vezető közgazdasági elemző, MNB

Rácz Olivér 2009-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen. Még abban az évben elkezdett dolgozni a Magyar Nemzeti Bankban, a Közgazdasági főosztályon munkaerőpiaci elemzőként. 2014-ben kezdte el PhD tanulmányait a Közép-európai Egyetemen, 2015-től három évig a PADS/PADE alapítvány ösztöndíjasa volt. 2019-ben egy trimesztert a Cambridge-i egyetemen töltött vendég phd hallgatóként. Kutatási területe a termelési-hálózatok (production networks).


Főoldali kép forrása: pixabay.com