"Hát ne rúgjuk fel, ne törjük porrá ezt az egész bölcsességet csakis azért, hogy menjenek a pokolba ezek a logaritmusok, és hogy mi megint a magunk ostoba akarata szerint élhessünk?!"
A Homo Economicus karikatúrája a 19. századból
Kategória: Közgazdaságtan
Amikor úgy tűnt, hogy Luxemburgnak van beleszólása – vagy mégsem?
Az Európai Unió Tanácsának szavazati rendszere a kezdetektől számos kutatás tárgya. A súlyozott szavazás első ránézésre sima ügynek tűnik, de az ördög a részletekben rejtőzködik.
Múltelemzéssel a jövő alakításához a közgazdaságtanban
Napjainkban egyre több gazdaságpolitikus és akadémiai közgazdász veszi fel a történelmi látásmód szemüvegét, hogy betekintést nyerjen számos bonyolult, ámde napjaink gazdasági trendjeit meghatározó folyamat alakulásába. Milyen valós hozzáadott értékkel bírhat a történeti közgazdaságtani megközelítés a közgazdasági elemzések és előrejelzések terén?
A fenntartható közgazdaságtan és az idő
Egyre inkább felértékelődik, hogy mikor teszünk valamit, mennyi ideig tartanak a folyamatok és milyen sebességgel zajlanak le, a múltbeli mintázatok felismerése nélkül pedig nem is nagyon érdemes komplex rendszerek megértésével próbálkozni.
A katari világbajnokság margójára – a foci valóban csak a gazdag országok játéka?
A FIFA által rendezett futball-világbajnokság a világ második legnépszerűbb sporteseménye, több mint 3,3 milliárd nézővel. Ugyanakkor nem csak egy sokakat érdeklő, szórakoztató termékről van szó, hanem hatalmas üzletről is. Felmerül a kérdés, hogy mennyire a gazdag országok eseménye ez, vagy lehetnek sikeresek a kicsi és fejlődő nemzetek csapatai is?
Közösségi hálózat, boldogság és a közgazdaságtan
Az ember közösségi lény. Barátaink, szeretteink boldogsága számunkra is boldogság forrása. De mitől érezzük magunkat jobban: sok pénztől vagy barátaink örömétől? Szerencsére a tudósok ezt is megmérték.
Társadalmi egyenlőtlenség és fenntarthatóság
Az egyenlőtlenség kérdéskörének fontosságát az a felismerés adja, hogy egy gazdaság működése nem függetleníthető annak társadalmi-politikai beágyazottságától. Blogunkon számos szempontból közelítettük már meg a problémát. Ezen írásokból emelünk ki most néhányat.
Nobel 2022: Bernanke, Diamond és Dybvig
Bankok és pénzügyi válságok: ma már mindenki számára világos, hogy a közgazdaságtanban kiemelt figyelmet érdemelnek. Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig kapták a 2022. évi közgazdasági Nobel-díjat.
Érvényesek maradnak-e a makroökonómia következtetései, ha figyelembe vesszük a banki pénzteremtés sajátosságait?
A makroökonómiai modellekből gyakorlatilag teljesen eltűnt a pénzmennyiség a 2000-es évek elejére. A pénzügyi válság viszont arra világított rá, hogy a monetáris aggregátumok és a kereskedelmi bankok pénzteremtése kulcsfontosságú lehet a makrofolyamatok megértésében.
Máshogy látni a világot – egy magyar közgazdászzseni emlékére
Száz évvel ezelőtt született Kopátsy Sándor, az egyik legeredetibb gondolkodású magyar közgazdász. Ideológia helyett praktikum, dogmák helyett nyitott gondolkodás, és persze mindenekelőtt: humán tőke.