Ezt mondja megalkotójáról a teremtmény: Emlékezete örökre fennmarad a számítástechnika történelmében, mint az egyik legfontosabb alapító és a számítógépek alapelveinek megalkotója.
Kategória: Elmélettörténet
Közgazdaság a bizonytalan 21. századra – avagy mit kell megtanulnunk a kvantumfizikától?
A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!
Lovász László Abel-díjának közgazdaságtani jelentősége
A matematikai Nobelként is emlegetett Abel-díjat a múlt héten nyerte el Lovász László, magyar matematikus. A díj arra a magyar matematikai tradícióra is ráirányítja most a figyelmet, amihez az egyetlen magyar származású közgazdasági Nobel-díjas, Harsányi János munkássága is kötődik.
Szükség van-e a makroökonómia mikroökonómiai megalapozására?
Igen, csak nem úgy, ahogy azt eddig csinálták.
„We face a serious crisis within the next 20 years: a climate crisis” – interview with professor Steve Keen
Steve Keen, Professor of Economics and Head of the School of Economics, Politics and History at Kingston University London, one of the most recognized critic of the neoclassical economics, gave an interview to Kristóf Lehmann, the head of the MNB Department.
„A következő 20 éven belül komoly válsággal nézünk szembe: a klímaválsággal” – interjú Steve Keen-nel
Egy tudományos paradigma hívei jellemzően úgy viselkednek, ahogy Max Planck írja le a kvantummechanika fogadtatását a kortárs tudóstársak körében: „Egy új tudományos tény nem úgy diadalmaskodik, hogy meggyőzi ellenfeleit, és megvilágosítja őket, hanem úgy, hogy ellenzői lassan meghalnak, és felnő egy új generáció, amely ismeri azt”.
Makroökönómia a válság után: viselkedési makroökonómia (1. rész)
A viselkedési közgazdaságtan ideái már a makroökonómia területén is megjelentek. Hogyan működik egy olyan gazdaság, amelyben nem racionálisan döntenek a szereplők?
Makroökönómia a válság után: modellek heterogén ágensekkel
A makroökonómia modellek egyik fő hiányosságának azt tartják, hogy nem veszik figyelembe a gazdasági szereplők heterogenitását, jellemzően reprezentatív szereplők jelenítik meg a háztartási és termelő szektort.
Makroökönómia a válság után: DSGE modellek és a pénzügyi rendszer
A válság után jelentős mennyiségű új DSGE modell született, amelyekben megjennek a pénzügyi közvetítés anomáliái. Azonban a racionális várakozások feltevésének köszönhetően ezeknek a modelleknek továbbra is komoly hiányosságaik vannak.
Makroökönómia a válság után: a racionális várakozások szerepe
A főáramú makromodellekben racionális várakozást feltételeztek a háztartások, vállalatok részéről. Ez a feltételezés azonban nem csak, hogy nincs összhangban a valósággal, feleslegesen el is bonyolítja a modelleket, amelyekből emiatt fontos mechanizmusok maradnak ki.