Diagnosztikus várakozások: mi a kapcsolat az írek hajszíne és a makroökonómia között?

Bár az 1960-as évek óta tudjuk, hogy a makroökonómiában és a pénzügyekben milyen fontos a várakozások szerepe, egészen a közelmúltig nem volt a várakozásoknak empirikusan megalapozott elmélete, csak hipotéziseket fogalmazott meg a közgazdaságtudomány. Az elmúlt évtizedben azonban jelentős áttörés történt ezen a területen.

Közgazdaság a bizonytalan 21. századra – avagy mit kell megtanulnunk a kvantumfizikától?

A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!

„A következő 20 éven belül komoly válsággal nézünk szembe: a klímaválsággal” – interjú Steve Keen-nel

Egy tudományos paradigma hívei jellemzően úgy viselkednek, ahogy Max Planck írja le a kvantummechanika fogadtatását a kortárs tudóstársak körében: „Egy új tudományos tény nem úgy diadalmaskodik, hogy meggyőzi ellenfeleit, és megvilágosítja őket, hanem úgy, hogy ellenzői lassan meghalnak, és felnő egy új generáció, amely ismeri azt”.