Economania blog
Ezt mondja megalkotójáról a teremtmény: Emlékezete örökre fennmarad a számítástechnika történelmében, mint az egyik legfontosabb alapító és a számítógépek alapelveinek megalkotója.
A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!
A matematikai Nobelként is emlegetett Abel-díjat a múlt héten nyerte el Lovász László, magyar matematikus. A díj arra a magyar matematikai tradícióra is ráirányítja most a figyelmet, amihez az egyetlen magyar származású közgazdasági Nobel-díjas, Harsányi János munkássága is kötődik.
Igen, csak nem úgy, ahogy azt eddig csinálták.
Steve Keen, Professor of Economics and Head of the School of Economics, Politics and History at Kingston University London, one of the most recognized critic of the neoclassical economics, gave an interview to Kristóf Lehmann, the head of the MNB Department.
Egy tudományos paradigma hívei jellemzően úgy viselkednek, ahogy Max Planck írja le a kvantummechanika fogadtatását a kortárs tudóstársak körében: „Egy új tudományos tény nem úgy diadalmaskodik, hogy meggyőzi ellenfeleit, és megvilágosítja őket, hanem úgy, hogy ellenzői lassan meghalnak, és felnő egy új generáció, amely ismeri azt”.
A viselkedési közgazdaságtan ideái már a makroökonómia területén is megjelentek. Hogyan működik egy olyan gazdaság, amelyben nem racionálisan döntenek a szereplők?
A makroökonómia modellek egyik fő hiányosságának azt tartják, hogy nem veszik figyelembe a gazdasági szereplők heterogenitását, jellemzően reprezentatív szereplők jelenítik meg a háztartási és termelő szektort.
A válság után jelentős mennyiségű új DSGE modell született, amelyekben megjennek a pénzügyi közvetítés anomáliái. Azonban a racionális várakozások feltevésének köszönhetően ezeknek a modelleknek továbbra is komoly hiányosságaik vannak.
A főáramú makromodellekben racionális várakozást feltételeztek a háztartások, vállalatok részéről. Ez a feltételezés azonban nem csak, hogy nincs összhangban a valósággal, feleslegesen el is bonyolítja a modelleket, amelyekből emiatt fontos mechanizmusok maradnak ki.