"Hát ne rúgjuk fel, ne törjük porrá ezt az egész bölcsességet csakis azért, hogy menjenek a pokolba ezek a logaritmusok, és hogy mi megint a magunk ostoba akarata szerint élhessünk?!"
A Homo Economicus karikatúrája a 19. századból
Kategória: Elmélettörténet
Diagnosztikus várakozások: mi a kapcsolat az írek hajszíne és a makroökonómia között?
Bár az 1960-as évek óta tudjuk, hogy a makroökonómiában és a pénzügyekben milyen fontos a várakozások szerepe, egészen a közelmúltig nem volt a várakozásoknak empirikusan megalapozott elmélete, csak hipotéziseket fogalmazott meg a közgazdaságtudomány. Az elmúlt évtizedben azonban jelentős áttörés történt ezen a területen.
Árfolyamrejtélyek
A valutaárfolyamok viselkedése nehezen írható le a standard pénzügytani elméletekkel. Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány megkísérelte az elméleteket összeegyeztetni a tényekkel.
Neumann Jánostól a ChatGPT-ig: a számítástechnika felemelkedése, tündöklése és tündöklése
Ezt mondja megalkotójáról a teremtmény: Emlékezete örökre fennmarad a számítástechnika történelmében, mint az egyik legfontosabb alapító és a számítógépek alapelveinek megalkotója.
Közgazdaság a bizonytalan 21. századra – avagy mit kell megtanulnunk a kvantumfizikától?
A szűkös erőforrások helyett a pénz tudományának kellene a közgazdaságtant tekinteni, ahol minden mindennel összefügg (összefonódottság), a bizonytalanság az úr (határozatlansági effektus), valamint az elméleteink és méréseink befolyásolják a valós folyamatokat (megfigyelési hatás). Sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy a pénz épp reáliaként vagy virtuális eszközként viselkedik, épp, mint a hullám-részecske kettősség esetében. Lássuk, mit tanulhat a közgazdaságtan a kvantumfizikától!
Lovász László Abel-díjának közgazdaságtani jelentősége
A matematikai Nobelként is emlegetett Abel-díjat a múlt héten nyerte el Lovász László, magyar matematikus. A díj arra a magyar matematikai tradícióra is ráirányítja most a figyelmet, amihez az egyetlen magyar származású közgazdasági Nobel-díjas, Harsányi János munkássága is kötődik.
Szükség van-e a makroökonómia mikroökonómiai megalapozására?
Igen, csak nem úgy, ahogy azt eddig csinálták.
„We face a serious crisis within the next 20 years: a climate crisis” – interview with professor Steve Keen
Steve Keen, Professor of Economics and Head of the School of Economics, Politics and History at Kingston University London, one of the most recognized critic of the neoclassical economics, gave an interview to Kristóf Lehmann, the head of the MNB Department.
„A következő 20 éven belül komoly válsággal nézünk szembe: a klímaválsággal” – interjú Steve Keen-nel
Egy tudományos paradigma hívei jellemzően úgy viselkednek, ahogy Max Planck írja le a kvantummechanika fogadtatását a kortárs tudóstársak körében: „Egy új tudományos tény nem úgy diadalmaskodik, hogy meggyőzi ellenfeleit, és megvilágosítja őket, hanem úgy, hogy ellenzői lassan meghalnak, és felnő egy új generáció, amely ismeri azt”.
Makroökönómia a válság után: viselkedési makroökonómia (1. rész)
A viselkedési közgazdaságtan ideái már a makroökonómia területén is megjelentek. Hogyan működik egy olyan gazdaság, amelyben nem racionálisan döntenek a szereplők?